Hitet adó példa

A pesthidegkúti kastély tíz éven át a Klebelsberg házaspár otthonául szolgált. Az 1922 és 1931 között a vallási és oktatásügyi miniszteri tisztet betöltő Klebelsberg Kunó fontos kultúrpolitikai döntései is itt születtek, sőt, főpapi méltóságok, kormánytagok és a nemzetközi politikai élet meghatározó szereplői is megfordultak itt. A kertészkedés iránt rajongó Klebelsbergnek József főherceg rózsákat ajándékozott, ennek emlékére ma is rózsabokrok díszítik a tornácos kialakítású, elegáns kastélyépület belső udvarát. A Klebelsberg házaspár 1922-ben vásárolta meg a pesthidegkúti birtokot. Az árnyas, romantikus parkot és rajta álló neobarokk kastélyt Klebelsberg Kunó 1932-ig, haláláig élvezhette, míg az özvegyét, Botka Saroltát 1949-ben, az államosításkor költöztették ki az otthonából.

A kommunista ideológia térnyerésétől kezdve a politikus neve ugyanis szitokszóvá vált. Klebelsberg Kunó személye egyet jelentett a Horthy-korszakkal, valamint a korszak egyik nagy sikerének tartott nemzeti kultúrpolitikával.

– Eckhart Ferenc jogtörténész 1947-ben, egy Klebelsberget is méltató beszédére válaszként jelent meg Andics Erzsébet történésznek, a korszak kommunista ideológusának írása, megadva a jelet az egykori kultúrpolitikus lejáratására. A diktatúra idején Andics szövegéhez igazodva Klebelsberget fasisztának nevezték – már ha egyáltalán beszéltek róla –, tevékenységét pedig igyekeztek elhallgatni – magyarázza dr. Ujváry Gábor történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője.

Rehabilitált emlékezet

A történész szerint éppen ez az erőteljes negatív felhang bizonyítja a klebelsbergi politika sikerességét. Az általa kiépített kulturális intézményrendszer java része napjainkban is működik, elég csak a Collegium Hungaricumok hálózatára gondolni.

Klebelsberg esetében kissé elferdítve, de igaz a mondás: senki sem lehet sikeres a saját korában. Merthogy a politikus, dacára szerteágazó tevékenységének, minisztersége alatt jóval több kritikát kapott, mint dicséretet – érdekesség, hogy főként párttársaitól, az Egységes Párt tagjaitól érkezett a legtöbb kifogás.

– Ez főképp a korabeli magyar társadalom avítt szerkezetének, a szociálpolitika hiányosságainak köszönhető. Klebelsberg párttársai részben a nagybirtokos réteg tagjai voltak, akik főként a népiskolai rendszer kiépítését kritizálták, szerintük az a parasztok lázadásához vezet – ez érvként hangzott el a korabeli felsőházi vitákban. 1926-tól ráadásul a kulturális tárca élvezte a legnagyobb mértékű támogatást a kormányzati büdzséből – 1927-től már több mint tíz százalékot –, amit a kormánytagok is bíráltak, megkérdőjelezve, van-e értelme a kultúrára ennyi pénzt áldozni – magyarázza Ujváry Gábor.

A politikus 1931 nyarán a Bethlen-kormány bukásával távozott a miniszteri székből. Ezek után javult tevékenységének megítélése, halála után pedig kisebb kultusz alakult ki a személye körül. A kommunizmus alatt a Klebelsberget övező gyűlölet a hetvenes években csengett le, leginkább Glatz Ferencnek köszönhetően, aki kultúrpolitikai tevékenységéről publikált pozitív hangvételű írást. Ujváry Gábor hangsúlyozza, a rendszerváltás után egyre inkább a helyére került Klebelsberg megítélése.

– Klebelsberg olyan politikus volt, aki megérdemli, hogy államférfinak nevezzük. Tisza István, Bethlen István, Antall József mellett Klebelsberg Kunó alakja is a XX. századi államférfiak képzeletbeli csarnokában áll, és ebben ma konszenzus van politikai oldaltól függetlenül – vélekedik a történész.

A politikus is ember

Persze az államférfiúi kép is csak hús-vér embert takar: egy törekvő, a hivatali ranglétra legalsó szintjéről magát a vallás- és oktatásügyi miniszteri posztig küzdő, tehetséges emberét.

– Érdekelte a történelem, a történeti tanulságokat levonva hitt a reformok fontosságában. Tisza István reformelképzelései nagy hatással voltak rá, hiszen 1917-ben egy ideig Tisza mellett a miniszterelnökség politikai államtitkári posztját is betöltötte. Tanulmányozta a német, az angol, az olasz és a francia kultúrpolitikát, és a fontos elemeket igyekezett átültetni a hazai viszonyokra. Reformkonzervatív gondolkodó volt – hangsúlyozza Ujváry Gábor, hozzátéve, hogy Klebelsberg magánemberként elszánt volt és megingathatatlan, és hajlott a hiúságra.

– A család barátai, a távoli rokonok leszármazottai mesélték, igen szeretetteljes légkör uralkodott a Klebelsberg-házban, a házaspár legendásan jó hitvesi kapcsolatban élt együtt. Míg Botka Sarolta az arisztokrata viselkedéshez kissé mereven ragaszkodó, egyébként polgári származású hölgy volt, addig Klebelsberg született arisztokrataként jóval lazább, jó humorú, véleményében megdönthetetlen, elhatározásaiban kissé erőszakos jellemű ember, akinek megvolt az a tehetsége, hogy mindenkivel szót tudott érteni – meséli Szollár Péter, a Klebelsberg Kastélyt működtető Polgári Művelődésért Alapítvány ügyvezetője.

A kastély az államosítás után működött üdülőként, iskolaként, kórházként, majd egyre csak pusztult és elhagyatottá vált, az időnként itt tanyát verő hajléktalanok pedig óriási károkat okoztak a műemlékben. A könyvtárszoba fabútorzatát szétverték, a hófehér Zsolnay kályhákat darabokra törték. 2014-ben úgy döntött a kormány, megmenti a kastélyt, és 2017-re teljes körű felújításon esett át az épület. Ma a központi tömbben Emlékház, az eredetileg is vendégházként funkcionáló kastélyszárnyban pedig szálloda működik.

Szollár Péterrel a kastély múltidéző enteriőrjeiben, a szalonban és a könyvtárszobában sétálunk. A könyvtár historizáló szobabelsőjében plafonig érő, üvegezett könyvesszekrények sorakoznak, polcaikon olyan kötetekkel, mint amilyenek Klebelsberg könyvtárát is gazdagíthatták. A könyvekkel borított titkos rejtekajtó egykor a politikus közvetlen munkatársainak dolgozószobájába nyílt – ma kutatószobaként funkcionál. Látható a politikus – a Nemzeti Múzeum által adományozott – íróasztala is, míg a termekben, a folyosókon archív fényképek sora eleveníti fel az itteni korabeli társasági életet, a fogadásokat, vendégeskedéseket. Az épület minden szegletét áthatja a politikus öröksége: ennek példája, hogy az Emlékházban az egyik szoba a szegedi Dómnak, a másik a balatoni Limnológiai Intézetnek állít – jelzésértékűen – emléket: mindkettő Klebelsberg Kunó szívügye volt.

Otthona a kultúrának

Klebelsberg úgy tartotta, „kultúra nélkül nincs Magyarország”, valamint, hogy „kis nép vagyunk, mely elsősorban szellemiekben hivatott nagyot alkotni”.

Szollár Péter szerint gondolatai ma is iránytűként szolgálhatnak. Ezt a felada­tot vállalta fel a Polgári Művelődésért Alapítvány is, amely a felújított Klebelsberg Kastélyban előadásokat, gyerekprogramokat, előadó-művészeti eseményeket, irodalmi szalonokat, koncerteket tart. A politikus születésnapjára rendezett ünnepségsorozat Klebelsberg szerteágazó tevékenységét idézi meg, többek közt november 8-án Ludmann Mihály művészettörténész Aba Novák Vilmos festészetéről és a szegedi Dóm térről mesél Klebelsberg életművének tükrében, míg november 13-án, Klebelsberg születésnapján ünnep lesz az ünnepben: Ujváry Gábor a politikus szellemi örökségéről tart előadást, majd kastélytúrán vehetnek részt az érdeklődők.

– A Polgári Művelődésért Alapítvány 2021 elején alakult többek közt azzal a nemes szándékkal, hogy a klasszikus polgári értékeket – amelynek tágabban szemlélve magyar tudós és művész nagyjaink voltak létrehozói – ne hagyjuk feledésbe merülni, és ebben az állandóan változó világban igazodási pontként hitelesen tovább éltessük őket – hangsúlyozza Oberfrank Pál színművész, rendező, a Polgári Művelődésért Alapítvány kuratóriumi tagja. Aki úgy véli, Klebelsberg Kunó a mai közélet és a művészeti élet szereplői számára is viszonyítási pont, mai európai magányunkban is erőt, hitet adó példa.

A művész az alapítvány működésére is kitér; mint mondja, igen sokrétű a feladatuk. Például igyekeznek forrásokat bevonni, szakmai kapcsolataikat kiaknázni, szem előtt tartva, hogy a különböző művészeti ágak, az előadó-művészet szereplői, az építészek, a művészetelméleti szakemberek, az örökségvédelemmel, a gyűjteményekkel foglalkozó munkatársak felmutathassák azokat az értékeket, amelyek erősítik a magyar, keresztény, nemzeti gondolkodást. Oberfrank Pál hozzáteszi: a kastélyban tartott művészeti előadások, filmek, a szalonélet megteremtése egyedi kínálat a tömegkultúra áradásában.

A színes programok mellett az alapítványnak tudományos küldetése is van: a közeljövőben a Klebelsberg Archívum létrehozását tervezi, amely a politikus leveleit, iratait, a hozzá kapcsolódó dokumentumokat digitális formában tenné kutathatóvá. Ennek az archívumnak része lehet a Klebelsberg oldalági leszármazottai által felajánlott hagyaték is, amelynek feldolgozása még a jövő fel­adata.