Hol vannak a színpadról a kortárs drámák?
Nem emlékezhetnénk meg méltóbban József Attila születésének 120. évfordulójáról, mint egy, a költőről készülő kortárs drámai mű színpadra állításával – így vélekedik a József Attila Színház művészeti vezetése. A teátrum frissen kiírt drámapályázatára bárki jelentkezhet, a magyar irodalom megkerülhetetlen, ikonikus alakját, életét vagy szellemi örökségét megidéző darabbal. Nemcsák Károly a színház igazgatója a pályázat bemutatásakor arról is beszélt, sajnálatos, hogy nagyon kevés jelenkori magyar alkotó műveit látni ma színpadon, ők azonban vállalják a nyertes pályamű bemutatását is.
Új magyar nyelvű színpadi művek születésére ösztönöz a József Attila Színház, Csókol, Attila címmel meghirdetett drámapályázata, amit minél szélesebb körbe juttatnak majd el, mert a koncepció értelmében bárki pályázhat rá, nem elvárás az írói múlt.
A magyar költészet egyik legegyedibb hangú költőzsenije, a huszadik század megkerülhetetlen alkotó egyénisége jövőre lenne 120 éves, születésének évfordulóját a fiatal tehetségeket is felfedezni hivatott pályázattal ünnepli a költő nevét viselő színház. A kezdeményezésnek célja az is, hogy a fiatalokhoz közelebb hozzák József Attila szellemiségét, megismertessék életművének lényeges mozzanatait.
A színház igazgatója, Nemcsák Károly a pályázatról szóló háttérbeszélgetésen kifejtette, a legfontosabb ajándék a díj mellett, hogy a nyertes mű színpadra kerül.
– Az elismerés a részünkről nem pusztán az, hogy meghatároztunk egy összeget, amelyet az első három helyezett között szétosztunk. A valódi díj szerintem az, hogy bemutatjuk az abból születő előadást. Jövőre a költő születése napján, egyben a Magyar Költészet Napján, április 11-én hirdetjük ki az eredményt és még abban az évben, szeptember 21-én a Magyar Dráma Napján megtartjuk annak ősbemutatóját – mondta.
A műveket ötfős zsűri értékeli majd, de mivel sok pályázóra számítanak, megelőzően előzsűri olvassa át a beérkezett anyagokat. A szakmai grémiumot Hargitai Iván rendező, a József Attila Színház művészeti vezetője, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg, Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a művészetért és a közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, tanár, valamint Tasnádi István Balázs Béla-díjas drámaíró, forgatókönyvíró, rendező alkotják.
A sajtónyilvános bejelentésen az is szóba került, hogy a huszadik század kiemelkedő alkotó egyéniségéről, a költőzsenijéről alig készült fikciós mű, legyen szó színházról vagy filmről.
Az elmúlt években egy sikeres musical darab ihletője volt: az Én, József Attila (2012, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston műve) a Madách Színház pályázatára íródott. Ugyanakkor a Petőfi Sándor vagy a Kodály Zoltán-emlékévek apropóján keletkezett darabok sikere (Kinek az ég alatt már senkije sincsen; Ifjú barbárok) azt igazolják, hogy a közelmúlt nagy alkotó egyéniségeit érdemes új fénytörésben, kevésbé ismert oldalukról, a fiatal generáció gondolkodásához igazodva közönség elé vinni.
Nemcsák Károly színházigazgató és a színház művészeti vezetője, Hargitai Iván egyetértett abban, hogy egy ilyen pályázat a kortárs drámának új lendületet adhat, egyben inspirálhatja a színházakat azok bemutatására. Hozzátették, hogy alig kerülnek színpadra jelenkori drámai művek itthon.
– Az írók számára az a nagy érték, hogy egy komoly munkafolyamaton végigmegy jó színészekkel, tudatos rendezéssel és dramaturgiával a beküldött nyertes anyag, majd találkozik a közönséggel, és vagy megbukik, vagy fantasztikus sikere van, és még később is lehet rajta dolgozni. Ez valóban nagy kincs. Mikor felkértem Szakonyi Károlyt azzal, hogy legyen a zsűri tagja, örömmel vállalta, mellesleg megkérdezte tőlem, hogy miért nem mutatjuk be a hetvenes évek remek darabjait? Páskándi Gézától kezdve, Sütő Andráson át Csurka István vagy Örkény István darabjaiig, megannyi remek alkotás van, amelyeket manapság alig látni. Azt kellett mondanom, hogy sajnos nem érdekli az embereket, noha ezek remekművek, de egészen máshol tart most kulturáltságban és érdeklődésben a társadalom – fogalmazott Hargitai.
Szavai szerint bár a 70-es években Illyés Gyula színmű megrendezésével igenis lehetett teltházat teremteni, szomorú, de ma vért kell izzadni, hogy működjenek ezek az előadások.
Mégis talán kirajzolódni látszik egy új kortárs áramlat, Háy Jánostól kezdve Németh Ákoson át Tasnádi Istvánig, akiknek láthatóak a műveik színpadon. Azonban, ha arányában nézzük, mindössze öt százaléka a bemutatott színműveknek a jelenkori dráma. Pedig gondoljunk bele, hogy Shakespeare, Moliére kortárs volt, sőt Brecht is, amikor a maguk idejében színpadon voltak. Ma is mennyivel izgalmasabb lenne, ha olyan kortárs magyar színművek készülnének, amelyek valamiféle ízt adnak a magyar társadalomról a közegről, amiben élünk – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, méltó módon akkor ünnepeljük József Attilát, ha kortárs dráma születik az évforduló apropóján, nem pedig a sokadik szobrot emelik tiszteletére.
A pályázatokat 2025. január 21-ig várják, a díjakra 5 millió forintot különítettek el, amit a zsűri döntése szerint osztanak majd el a három legjobbnak ítélt alkotás között.
