Hollókőn és Szentendrén is várják az ünneplőket
Hollókőn a palóc népi kultúrát és a középkori lovagi életet jelenítik meg, a Szentendrén pedig csaknem 30 szellemi kulturális örökséget őrző közösség mutatkozik be pünkösd ünnepén.
A palóc népi kultúrát és a középkori lovagi életet is megjelenítik pünkösd ünnepén Hollókőn; vasárnap a pünkösdi népszokások elevenednek meg az ófaluban, hétfőn a végvári időszakot és a 17-18. századot idézi fel a pünkösdi várjáték – tájékoztatta az MTI-t szerdán a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Kelecsényi Péter elmondta, pünkösdkor az ófalu ismét ünnepi díszbe öltözik. A programokat ismertetve kiemelte, hogy a pünkösdi áldásosztás, a pünkösdikirály-választás, néptáncoktatás, népzenei koncert, népi mesék előadása, kézműves és gasztronómiai vásár mellett saját udvarban mutatkozik be a szomszédos fejedelmi város, Szécsény is.
Vasárnap az ófalu udvaraiban hollókői és kazári életképeket láthatnak a látogatók, lesz népviseletbemutató, palóc fánk (pampuska) kóstolója, mézeskalács-díszítés, táncház a Kazár Táncegyüttessel az alsó kútnál, a kisebbeket kézműves foglalkozások is várják.
A Pajtaárok színpadon lép fel a Hollókői Néptánccsoport, a Folt Zenekar, koncertet ad a Cimbaliband és Danics Dóra, majd a Skyhős.
Hétfőn a vitézek játszóházat tartanak, a zenészek pedig különböző időpontokban muzsikálnak a várban. A Balassi Bandérium vár előtti táborában sátrakkal, ágyúkkal, puskákkal, fegyverállványokkal várják az érdeklődőket. A tábori életbe mindenki bekapcsolódhat, lehetőség lesz fegyverekkel gyakorolni, beöltözni.
Szent László Vitézei a faluban portyáznak labancokként, akiket aztán kuruc vitézek vesznek üldözőbe, majd a várnál csapnak össze, a csatát pedig számos ágyúdörrenés kíséri. A végvári hangulatot a Pavane zászlóforgatók és zenészek teremtik meg.
A nap végén az összes résztvevő segítségével ostromjátékban vehetnek részt a látogatók, melyet a győztesek lakomája követ.
Kelecsényi Péter hozzátette, pünkösd a húsvét és a karácsony mellett a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az ünnepet nagy becsben tartják a palócok is, és a húsvét mellett erre az ünnepre készülnek legjobban hollókőiek.
Pünkösdkor az idén 50 éves Szentendrei Skanzen portáin csaknem 30 szellemi kulturális örökséget őrző közösség mutatkozik be szórakoztató programokkal, bemutatókkal, zenével, tánccal – közölték a szervezők az MTI-vel.
Angeli Adrienn sajtóreferens tájékoztatása szerint a skanzenben a Pünkösdi Örökség Ünnep mindkét napján, vasárnap és hétfőn is zene, tánc, kézműves bemutatók és kirakodóvásár várja az érdeklődőket, akik részesei lehetnek az évszázados hagyományok közösségi kapcsolatokat teremtő erejének is.
Novaji remélés, tradicionális dudazene, hajdúdorogi Krisztus-katonák és a magyarországi Mária-tisztelethez kapcsolódó hagyományok – a nemzeti jegyzékbe 2016-ban felkerült szellemi kulturális örökségeink, mind-mind láthatók és hallhatók lesznek a szentendrei skanzen Pünkösdi Örökség Ünnepén.
A pünkösdi királyválasztás és királynéjárás szokása mellett bepillanthatnak az érdeklődők az egri fertálymesterség titkaiba, a kékfestés tudományát nagykőrösi, a gyékényszövés technikáját pedig tápéi mesterektől leshetik el. Kiderül, hogyan varrják leheletfinom cérnából a halasi csipkét és megleshető lesz a bajai halászlé és a karcagi birkapörkölt készítésének fortélya is. Megkóstolható a „Nemtudom” szilvából készülő szatmári szilvalekvár és a borsodnádasdi molnárkalács, ami valójában egy ostyafajta.
Selmecbányai diákok, illetve a jogutód intézmények diákjai víg nótákat fognak énekelni és a látogatók megtudhatják, hogy a Kossuth-kultusznak különleges, semmihez sem hasonlítható hagyománya alakult ki Cegléden.
A szentendrei pünkösdi rendezvények részletes programja a skanzen.hu oldalon olvasható.
MTI
