Hollywood helyett Hungarowood

Egyre nagyobb reflektorfényt kap Magyarország a nemzetközi filmiparban az utóbbi bő egy évtizedben. A szektor mintegy húszezer szakembernek ad munkát, és jelentős gazdasági tényezőként komoly devizabevételt hoz az országnak. Az internetes filmes felületek térhódításával a filmgyártási költések az elmúlt években folyamatosan növekedtek, az előzetes összesítés alapján a 2022-as költések újabb húszszázalékos növekedést hoznak, és meghaladják a 250 milliárd forintot.

Műtermek és díszletek

Tömegével készülnek hollywoodi vagy nyugat-európai alkotások Budapesten és térségében, a legtöbb producer pedig már visszatérő vendég. A filmgyártás egyik fő pontja a fővároson kívül a Pest megyei Fót, amelynek több mint 30 hektáros stúdiókomplexumát még a hetvenes években hozta létre a szocializmus filmgyártó vállalata, a Mafilm. Azóta is kedvelt helyszín mind a hazai, mind a külföldi produkciók körében: ottjártunkkor éppen a Hunyadi sorozatot forgatták a Huszárik műteremben.

A telepen most minden idők legnagyobb, 42 milliárd forintnyi állami forrásból megvalósuló stúdióbővítése zajlik. Ennek keretében négy új műterem és kiszolgáló létesítmények épülnek, ötszörösére növelik a filmgyártó bázis kapacitását, aminek során Magyarország egyik legnagyobb, 4945 négyzetméter alapterületű, 18 méter belmagasságú filmstúdiója is létrejön. A négy új stúdió összesen további közel tízezer négyzetméter hasznos alapterülettel növeli a jelenlegi 2692 négyzetméternyi stúdiókapacitást. Az új műtermeket igény szerint kettesével össze is lehet majd nyitni.

– A beruházásra többek között azért volt szükség, mert bizonyos hazai és külföldi produkciók igényeit a jelenlegi kapacitással már nem lehetett kiszolgálni. Emiatt előfordult, hogy nem Magyarországot választották helyszínül, vagy pedig rosszul hangszigetelt, forgatásra nem igazán alkalmas ipari csarnokokban vettek fel jeleneteket – mondta a helyszínen Kovács Ildikó, a Nemzeti Filmintézet Stúdió igazgatója.

A műtermek mellé 40 férőhelyes vetítővel felszerelt fogadó- és háromezer négyzetméternyi irodaépület, éttermek, valamint több mint hétezer négyzetméteres raktárkapacitás épül. Így a jövőben akár három nagyobb filmes produkció is tud egyszerre dolgozni a fóti komplexumban. A befejezés 2024 első felében várható.

Megtartja ugyanakkor a fóti telephely híres szabadtéri díszleteit is. Ezek története legendás: miközben Esztergályos Károly rendező műteremben képzelte el a Hamlet című tévéfilm forgatását 1983-ban, a neves jelmez- és díszlettervező, Banovich Tamás azt javasolta, hogy inkább a 15 ezer négyzetméteres pusztás területen, a szabad ég alatt állítsák fel a faszerkezetű díszleteket. A rendező megfogadta Banovich tanácsát, azóta pedig az ideérkező produkciók folyamatosan átalakítják vagy bővítik ezeket az építményeket attól függően, hogy western, sci-fi, történelmi vagy kosztümös film készül-e.

A szabadtéri díszletekhez Európa legnagyobb kültéri medencéje is társul, amelyet 2016-ban épített a Szárnyas fejvadász 2049 stábja, hogy tengeri jeleneteket is fel tudjanak venni. Ezt később több produkció, például a Terminator: Sötét végzet, a Gemini Man, a The North Water alkotói is használták.

Miért éppen mi?

Felmerül a kérdés, hogy Anglia után miért Magyarország a legkeresettebb filmgyártó központ Európában. A főváros arculatának köszönhetően rengeteg helyszín jeleníthető meg az alkotásokban. Például a IX. kerületi Lónyay utca a párizsi szűk utcákat, a Duna partja a londoni életképet, a Rákóczi híd környéke Berlin épületstílusát képes ábrázolni. Ennek köszönhetően a produkcióknak nem kell rengeteget utaznia jelenetenként, elég felkeresni a város különböző helyszíneit. Magyarország egyébként sincs messze Nyugat-Európá­tól, ráadásul belföldön minden település könnyen megközelíthető.

A filmes infrastruktúra is rendkívüli tempóban fejlődik. A fóti stúdió mellett a magántulajdonban lévő, mogyoródi Astra Filmland gyártóközpontja 50 hektárosra bővül, a néhai Andy Vajna által megálmodott etyeki Korda Filmstúdió pedig Európa legnagyobb, hatezer négyzetméteres műtermével büszkélkedhet. Az igényekre jellemző, hogy felmerült egy stúdió építése Budakalászon is, ám hiába érdeklődtek többek között a Walt Disney, a Netflix és a Marvel producerei, az önkormányzat környezetvédelmi okokból nem engedélyezte a beruházást.

Az amerikai vagy nyugat-európai helyszínekhez képest jelentős vonzerőt jelent a jó közbiztonság is. A filmes produkcióknál fontos szempont, hogy külső hanghatásoktól mentesen forgassák le a jeleneteket, és a sokszor éjszaka vagy hajnalban végződő forgatási napok után biztonságban tudhassák a szállásra igyekvő színészeket, szakembereket, nem beszélve a több száz millió forintot érő felszerelésekről.

Tom Hanks 2016-ban az Inferno forgatása után azt nyilatkozta: „Amikor a hajnalig tartó forgatás után autóval vittek a szállodámba, megdöbbenve láttam, hogy fiatal lányok kerékpároznak az utcán, vagy karonfogva sétálnak, kacarásznak, beszélgetnek az éjszaka kellős közepén. Az volt az érzésem, hogy ez egy teljesen biztonságos város. Amerikai városokban ilyet sehol nem találni.”

És ami talán a filmes produkcióknak a legfontosabb: nemzetközi mércével mérve kifejezetten olcsón bérelhetnek műtermeket, kellékeket, illetve helyi, jól szakképzett színészeket és szakembereket. Sőt, a magyar állam a világ legjobb adókedvezményét is biztosítja: 2004-től a Magyarországon elszámolt költségek 20, 2014-től 25, 2018 óta pedig már 30 százaléka igényelhető vissza produkciónként. Ráadásul 2010 óta a filmgyártáshoz kapcsolódó külföldi költések is elszámolhatók a magyarországiak 25 százalékáig.

Az ország számára az egyenleg így is kedvező: ezer forint adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a bruttó hazai terméket. Jelentős bevételre tehetnek szert a szállodák, az éttermek, a filmturizmusban érdekeltek, és a szakemberek (építők, világosítók, kameramanok, statisztacégek, jelmezesek, színészek stb.) foglalkoztatottsága is jelentős.

A nyomulás árnyoldalai

A magyarországi filmgyártás dinamikus növekedésével azonban megjelentek a kritikák is. A 2012 óta külföldi produkciókban is aktívan tevékenykedő Berkes Júlia filmproducer, a Rossz versek alkotója a Metropolis magazinban arról írt, hogy míg az Egyesült Államokban rendkívül magasak a filmkészítési költségek, szigorú a foglalkoztatási szabályozás és nagyon erős a szakszervezeti lobbi, addig itthon jóval megengedőbbek a törvények a filmes munkaerő felhasználásával.

Magyarországon heti hat nap forgatás engedélyezett, napi tizenkét órában (ami heti 72 órának felel meg), a német/skandináv szisztémában viszont csak heti ötven órára vehetik igénybe a bérmunkásokat. Budapesti forgatás esetén a munkaidő a szettben kezdődik, és ott is ér véget. A hetedik napon is szabad forgatni, de csak abban az esetben, ha a stáb beleegyezik, és a technikai személyzet dupla napidíjat kap. Ilyen úgynevezett szervizprodukciókban körülbelül 15 ezer magyar dolgozik, mégis szinte esélytelen a kreatív és részlegvezetői pozíciók megszerzése számukra, hiszen e feladatokra a legtöbb produkció hozza a saját embereit.

Mivel a forgatás csúszása súlyos milliókba kerül egy-egy produkciónak, a megfeszített tempót mindenáron tartaniuk kell, így az is előfordulhat, hogy a rendelkezés ellenére akár húsz órát dolgoznak a stábtagok, és mindössze öt-hat óra alvásidővel számolhatnak. A megfeszített munka ugyanakkor több bérezéssel is jár. Egy sminkes szerint előfordult, hogy 960 ezer forintot számlázott ki kétheti munkáért egyéni vállalkozói státusban, amely más munkakörben átlagban nagyjából 2-3 havi fizetésnek felel meg.

Az árnyoldalak ellenére egyre többen választják a filmes szakmát, ami jó hír a hazai készítőknek is. A kérdés az, hogy megteremtheti-e önálló stílusát a magyar filmgyártás a skandináv és a közép-európai térséghez hasonlóan, vagy pedig beéri Európa egyik legkecsegtetőbb filmes helyszínének szerepével.