A Szent Korona virágkocsi a debreceni virágkarneválon az államalapítás és Szent István király ünnepén 2025. augusztus 20-án<br>
Fotó: MTI/Oláh Tamás

A magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe 1205 és 1978 között 12 alkalommal összesen 135 esztendőt töltött külföldön, trónviszályok, koronarablások és menekítések okán, az MTA „Lendület” Kutatócsoportjának feltáró munkája szerint.

Hirdetés

A korona leghosszabban elhúzódó külföldi kalandja a II. világháború utolsó hónapjaiban vette kezdetét.

1945 márciusában az előrenyomuló szovjet csapatok elől a koronaőrök Szálasi Ferenc parancsára Ausztriába menekítették az ereklyéket. A koronát, a jogart és az országalmát egy Salzburghoz közeli mocsaras vidéken ásták el egy benzines hordóba rejtve.

Néhány nappal később a koronaőrök amerikai katonák fogságába kerültek. A kihallgatások eredményeként az amerikaiak megtalálták, kiásták és a tengerentúlon helyezték biztonságba a felségjelvényeket.

A kincseket hosszú időn át a Kentucky állambeli Fort Knox-i katonai támaszpont páncéltermében őrizték az USA aranytartalékával együtt.

Bár a magyar kormány többször is szorgalmazta a korona visszaszolgáltatását, erre egészen 1978-ig nem kerülhetett sor, mert a felségjelvények esetleges hazatérésében a tengerentúlon a kommunista diktatúra legitimálását látták.

A hidegháború enyhülését követően azonban a 70-es évektől a magyar-amerikai viszonyok is javultak, így a kérdés újra aktuálissá vált. Jimmy Carter elnök végül 1977-ben írta alá a határozatot.

A Budapestre érkező, Szent Koronát hazaszállító amerikai delegációt Cyrus Vance külügyminisztere vezette, de a küldöttség tagja volt Nobel-díjas tudósunk, az akkor már évtizedek óta emigrációban élő Szent-Györgyi Albert is, aki 1947-ben azért hagyta el végleg Magyarországot, mert a politikai rendőrség számára fokozatosan célszeméllyé vált az ellenállási mozgalomban való egykori részvétele miatt…

A korona hazahozatala nagyon fontos esemény volt Magyarország elszigeteltségéből való kitörésének reprezentálására, de az amerikaiak már korábban úgy döntöttek, hogy nem a regnáló hatalomnak, hanem a magyar népnek adják vissza jogos tulajdonát, a Szent Koronát, ezért sokatmondó politikai üzenetként Kádár János az MSZMP főtitkára nem vehetett részt az ünnepélyes eseményen.

A Parlament épületében végül Apró Antal, az Országgyűlés elnöke és a hazai kulturális élet színe-java, köztük Illyés Gyula író és Kocsis Zoltán zongoraművész fogadta a koronázási jelvényeket, amelyeket napjainkban az Országház kupolacsarnokában tekinthet meg a közönség.