Hungarikum lett a Felső-Tisza-vidéki Beregi keresztszemes hímzés

A Hungarikum Bizottság ülését követően, a Hungarikum kiállítóház megnyitóján Nagy István agrárminiszter elmondta: immár 83 hungarikum, 142 kiemelkedő nemzeti érték, ezeregyszáznál is több települési és tájegységi értéktár, mintegy tízezer települési érték, 19 megyei értéktár és csaknem kétezer megyei érték szerepel a nyilvántartásokban.

A bizottság döntése értelmében a hungarikumgyűjtemény ezúttal a Felső-Tisza-vidéki Beregi keresztszemes hímzéssel bővült – jelentette be az agrárminiszter.

A Magyar Értéktárba pedig bekerült a Füvészkert ELTE, a szabolcsi almatermesztés hagyománya, a székely himnusz és a hetési férfi és női viselet.

A tárcavezető kiemelte: az értékmentő szervezetek munkájának támogatására az elmúlt évhez hasonlóan, idén is 930 millió forint áll a rendelkezésükre.

Ebből az összegből 840 millió forint fordítható nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, illetve a hungarikumokat népszerűsítő rendezvények megvalósítására.

Nagy István hangsúlyozta: a Lakitelek Népfőiskolán most megnyílt Hungarikum kiállítóházban olyan magyar kémikusokkal, fizikusokkal, űrkutatókkal, feltalálókkal találkozhatnak az idelátogatók, akik tevékenységük révén hozzájárulhattak ahhoz is, hogy a világ tudományos életében válogatás nélkül becsülik meg az eredeti gondolkodókat és alkotókat. Mindannyian olyan kiemelkedő kutatói értéket teremtettek, amelyek jelentést hordoznak. Nemcsak nagyot alkottak, de halhatatlant is – tette hozzá.

Az agrárminiszter szerint „minden hungarikum és minden magyar géniusz alkotása képes arra, hogy a nemzeti összetartozás jelképévé váljon. És egy nép egységes maradhat akkor is, ha tagjai az országhatárokon kívül kerülnek. Egységes maradhat a közös szellemi örökségében” – fogalmazott.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Hungarikum kiállítóház planetáriumának megnyitóján kiemelte: újabb termekkel, újabb felfedezésekre váró, inspiráló területekkel bővült a lakiteleki Hungarikum Liget. „Itt jelen van minden, ami magyar” – tette hozzá.

A miniszteri biztos szerint technikailag a legnagyobb kihívást a planetárium kialakítása jelentette. Az űrkutatás az emberiségnek is az egyik legnagyobb kihívást jelentő kutatási területe: „a felettünk és körülöttünk is elnyúló végtelen megismerése, a csillagok, a bolygók, a rejtélyes feketeség és ami azon túl van, ez a jövő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni” – fogalmazott.

Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas magyar etnográfus, az MTA rendes tagja a Géniuszok útja kiállítótér megnyitóján hangsúlyozta: „a magyar tudománynak nincs múzeuma, de van közel kétszáz éves akadémiája, tudóstársasága és legkiválóbb képviselőinek a fejünkben élő panteonja”.

Kiemelte: a magyar géniuszok most megnyíló kiállítóhelyén 21 magyar tudós életútja jelenik meg, a feltalálók és találmányaik, a természettudományok, a műszaki tudományok zseniális művelői kapnak itt helyet.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója – megemlékezve a magyar kultúra napján a Himnusz születéséről – elmondta: a lakiteleki Hungarikum Liget lényege, hogy az idelátogatók „belülről éljék meg a Himnuszt”, a magyar nemzet jelképét.

A Hungarikumok kiállítóháza, amelyben nagyon sokak munkája ötvöződik, a magyar értékeket mutatja be, ahol a fiatalok élményeken keresztül ismerhetik meg a hungarikumokat, a magyar géniuszok, tudósok munkásságát, és ehhez kapcsolódik a planetárium is.

A Hungarikum kiállítóházat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bagi Ferenc lakiteleki római katolikus plébános és Kókai Géza lakiteleki református lelkipásztor szentelte és áldotta meg.