Hirdetés

Nagy Borús Levente első rövidfilmje, a Tantrum egy kifejezetten ügyes ujjgyakorlat volt: a monodrámában a Nagy Zsolt által játszott főszereplő egy ötven perces monológban meséli el, hogyan is ment tönkre teljesen az élete. Az Éger mindennek az egész estés változata, az előbb említett szómaratont – kicsit más megközelítésben – ismét végighallgathatjuk, majd a történet többi szereplőjének a saját verzióját is megismerhetjük. És el kell ismerni, a forgatókönyvíró-rendező még mindig piszkosul jól bánik a szavakkal, a kissé ponyvaízű sztori thrillerként tökéletesen működne is, csak az a probléma, hogy az alkotó ennél többet akart. Művészfilmes babérokra törve telezsúfolta a drámát szimbolizmussal és szürrealizmussal, ez a két hangnem azonban identitásválságba torkollik, nem erősítik, hanem levetik egymást magukról. A jól érzékelhetően szinte költségvetés nélkül készült filmben ugyanakkor az anyagi korlátokat kreatívan küszöbölik ki, a színészek pedig – köztük Kálid Artúr, Schmied Zoltán vagy Péterfi Bori – erőteljes alakítást nyújtanak.

Korábban írtuk