Egy barokk hangulatú kastély Héderváron

A magyar kastélyok és kúriák több mint hatvan százaléka a második világháborút követően pusztult el, de nem hadicselekménynek, hanem a politikai helyzetnek köszönhetően. Hiába volt szinte minden faluban vadászkastély, vagy egy-egy megőrzésre méltó épület, a nemesség és a vagyonosabb réteg az ideológia ellenségének számított. Kastélyaikból elüldözték őket, az üresen maradt épületeket többnyire raktárként vagy szociális célra használták, állaguk megóvására azonban egyáltalán nem ügyeltek. Így járt többek között a Héderváry-kastély, ahova 1947-re megszervezték a népi kollégiumot, hogy a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek itt végezhessék el az általános iskolát. A kastélyok egy része azóta – többek között a polgári kormány rekonstrukciós programjának köszönhetően – visszanyerte eredeti pompáját: a Héderváry-kastélyban korhű hangulatú szobákat és lakosztályokat alakítottak ki, hogy a pihenni vágyók zavartalanul élvezhessék az egykorvolt barokk hangulatot.

A Szigetközben fekvő Hédervár település nevét az 1140 körül idekerült Héder lovagról kapta, aki feltehetőleg már a XII. század közepén várat építtetett magának a mai kastélypark végében emelkedő Zsidó-dombon, amely azonban a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A birtokot 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlensége miatt elveszítette, ám a tulajdonjog később visszaszállt Héderváry Jánosra, aki a várkastélyt reneszánsz stílusban építtette újjá. A ma is látható, végső formája a XVII. század derekán induló, és több évtizeden keresztül zajló építkezés eredménye, amikor is a kastélyt – a Héderváry család férfi ágának kihaltával – Viczay Mihály és fia a kor társadalmi és reprezentációs igényeinek megfelelően barokk stílusban építette át. Az 1755-ben megindult átalakítás első lépéseként feltöltötték a várárkot, magát az épületet pedig nyugat felé bővítették tovább. A homlokzat kialakításánál az egységes barokk arculat érdekében a reneszánsz ablakokat elfalazták, s ugyanekkor az új nyugati szárny végébe díszes kápolnát építettek. A kastély szfinxek által őrzött bejárata az 1800-as évek legelején készült el, majdnem egy időben a parkban található kővázákkal és a kis szigeten lévő Kentaur-szoborral.

A barokk kastélyon az 1874-ben felbukkant új kisbirtokos, Khuen-Héderváry Károly először csak kisebb, majd a XX. század elején Möller István tervei alapján egy nagyobb átalakítást végeztetett. Ekkor készült el többek között a déli szárnyban a kastély reprezentatív nagyterme, a Vadászterem és a szalonok jelentős része, valamint az ajtók, ablakok, lambériák és parketták, melyek a kor kiváló asztalosmunkájának bizonyítékai.

A kastély a háborúkat szinte sértetlenül megúszta, ám az 1945-ös földreformmal a hédervári grófokat megfosztották javaiktól, így a kastély is állami tulajdonba került, s berendezését rövid időn belül teljesen megsemmisítették. Szobáiban és egykori szalonjaiban iskolát rendeztek be, majd 1983-tól az épületet alkotóházként üzemeltették.

Bartha Sándor magyar üzletember 2002 áprilisában vette át a kastély üzemeltetésének jogát a művészeti alapítványtól. Az épület ekkor már két esztendeje üresen és elhanyagoltan állt, a körülötte lévő angolparkot – melyet az 1800-as évek divatos kertépítésze, az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett alakítottak ki – sem gondozták. Az új tulajdonosnak a kastély felújításához számos engedélyt is be kellett beszereznie, majd a két évig tartó munkálatokat követően, 2004 tavaszán megnyithatta kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda.

– A kastély felújítása során mindvégig arra törekedtem – mondja Bartha Sándor -, hogy a lehető legstílusosabban és a régi korok hangulatát megidézve rendezzem be azt. Az épületben található számtalan antik bútor, festmény és a közel hatvan perzsaszőnyeg mindegyike többéves gyűjtőmunka eredménye. Ám mindezek mellett nagy hangsúlyt fektettem a különböző kiegészítők, így például a bronz lámpatestek, falikarok és a régvolt századokat idéző csillárok kiválasztására is.

A kastélyban a felújítás során tizennégy egyedien berendezett szobát és négy lakosztályt, ínyenc éttermet, vadásztermet, konferenciatermet, valamint hangulatos pinceborozót alakítottak ki.

– Ha azt kérdeznék tőlem, hogy melyik a kedvenc szobám vagy helyiségem a kastélyban, nehezen tudnék rá válaszolni – gondolkodik hangosan a kastély tulajdonosa. – Minden szobának és teremnek megvan a maga varázsa és külön története. Nagyon a szívemhez nőtt például a Boldogaszszony-szoba a különleges lépcsőfeljáró alá beépített, akár építészeti remeknek is beillő fürdőszobájával. De mindig újra és újra rácsodálkozom a Lipót-lakosztály gyönyörű falfreskóira, a fürdőszobájában álló lábaskádjára, vagy a parkra néző grófi lakosztály tágas belső tereire, antik bútoraira. De a kastély tárgyain és külsőségein kívül fontosnak tartom azt is, hogy hozzájuk illő, tartalmas és felejthetetlen rendezvényeket tartsunk. Így például jó lenne, ha a jövőben is folytatódhatnának a Múzsák Kastélya elnevezésű zenei estek és a hozzájuk kapcsolódó fesztiválok, melyeken már eddig is több igen rangos, komoly értéket képviselő művészt köszönthettünk. Legközelebb például a húsvéti hétvégére tartogatunk meglepetést a vendégeinknek, amelynek keretében idegenvezető segítségével ismerhetik meg a hédervári kastély több száz éves történetét, majd szakembert hívunk, hogy együtt elevenítsük fel az ünnephez kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat.

(B)