Ígéretes

Petőfi Sándor szülővárosának a vendéglátását fősodrú egységek uralták mindeddig. Nemrégiben viszont megnyitotta kapuit a Bagatell Next nevű étterem, ahol az étel- és italválasztéktól a dekoráción és a kiszolgáláson át az étkészletig minden arról szól, hogy igyekeznek minőséget nyújtani, szakítva a veneszi sablonokkal, ragaszkodva ugyanakkor a magyar kulináris gyökerekhez.

Kínálnak többek között sárgaborsókrém-levest főtt borjúnyelvvel, hosszú borsos kacsamellet káposztás csuszával, dödöllével, bors- és borsószósszal, tőkegombás báránypaprikást brindzás nudlival, répatortát mogyorókrémmel, csokoládéval és marcipánszósszal.

Fogadófalatként mascarponés sütőtökkrémet kapunk friss kenyérrel. Mint megtudtuk, székely kenyeret szoktak adni, de aznap késett a szállítmány. A marhahúsleves tojáskocsonyával, maceszgombóccal jóízű, egy árnyalattal sósabb az optimálisnál, a gombóc is lehetne könnyedebb, de összességében igényes, élvezhető fogás ez. A 62 fokos majoránnás libamáj esetében nem említi az étlap, hogy hízott libamájról van-e szó, de ha már a hőmérsékletet is fontosnak tartották rögzíteni, inkább erre számít az ember. Az egyébként finom pástétom színe arról árulkodik, hogy pecsenyeliba mája is került bele. A mangalicasonkás rolád szépen tálalt, jóízű, a spenótos krumplipüré állaga még finomítható. Az almás kókuszroll madártejjel, eperhabbal kifogástalan, nagyjából azt mutatja, hogy mire képes a konyha csúcsformában.

Ha egyetlen jelzővel kellene illessem a Bagatell Nextet, akkor az „ígéretes” lenne az. Részletesebben pedig leszögezhető, hogy jó úton indultak el, és máris a város legjobb éttermének mondhatják magukat.