Ígéretes kezdés

Mi történik, ha a közeljövőben az egyház képessé válik arra, hogy feltámassza a nemrégen elhunytakat, második esélyt adva mindazoknak, akik bűntelen életét éltek? Stephen King regénye, a Kedvencek temetője óta tudjuk, ha ilyen módon avatkozunk bele a természet rendjébe, soha nem vezet jóra. Jól érezhető, hogy az alkotás mögött az elmúlt évek egyik váratlan sikerfilmje, a Keresés producerei állnak, hiszen akárcsak ebben, a Feltámadásban is egy számítógép képernyőjén, chatablakokon, videóhívásokon és különböző honlapokon keresztül követhetjük a cselekményt. A történet izgalmasan indul, szellemesen és részletgazdagon mutatja be, milyen események zajlanak le a csodát követően: a Föld népessége hirtelen egymilliárddal megugrik, a halottasházak sorra csődbe mennek, az emberiség túlnyomó része pedig egy csapásra megkeresztelkedik. Az ígéretes kezdés után sajnos a forgatókönyvírók látványosan nem tudnak mit kezdeni a koncepcióval; miközben egy pap perspektívájából végigkövetjük a káosz kibomlását, egyre inkább unalomba fordul a produkció, a szereplők életszerűtlen viselkedése is zavaró. A kiváló alapötlet sajnos csak egy rövidfilmhez vagy egy sorozatepizódhoz lett volna elegendő, egész estés filmhez azonban sovány.