Ingyenes vetítéssel ünnepel a 125 éves Vígszínház

1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vajda című darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit a Vígszínház. Magyarország legnagyobb kőszínháza, a Vígszínház az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján épült az éppen világvárossá váló Budapesten. Az akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel szegélyezett mocsaras területen az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896. április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig megnyílt Magyarország első magánszínháza.

Azóta a teátrum társulatai 1443 premiert tartottak, több ezer művész részvételével közel ötvenmillió néző előtt. A Víg történetében mérföldkőnek számítanak a magyar és külföldi ősbemutatók, illetve az olyan színházi rekordnak számító előadások, mint a több mint ezerháromszázszor eljátszott A dzsungel könyve, a 999. előadásnál járó A padlás vagy a több mint 35 éve műsoron lévő Játszd újra, Sam! A legtöbbször, szám szerint hétszer Molnár Ferenc Liliom című darabját mutatták be, a leghosszabb társulati tagsággal pedig a 93 éves Szatmár Liza büszkélkedhet, aki 1951 óta a Vígszínház színésznője. 

A legeket és a felejthetetlen pillanatokat az elkövetkezendő egy évben számos módon felidézik majd, az ünnep május elsején online bejelentkezéssel és egy egyhetes vetítéssorozattal kezdődik.  Az 1-jei nyitónapon Kornis Mihály 1989-ben bemutatott Körmagyar című darabja látható majd: a nyolcvanas évek végi Magyarország mulatságos kor- és körképét parádés szereposztásban (Kútvölgyi Erzsébet, Szarvas József, Pap Vera, Eszenyi Enikő, Seress Zoltán, Szombathy Gyula, Szabó Gabi, Rudolf Péter, Igó Éva és Kern András) vitte színre Horvai István.

Másnap Csiky Gergely A nagyra termett című prózai műve alapján készült zenés vígjátékkal, Az udvari kalap előadásával egészen 1965-ig repülhetünk vissza az időben. A Várkonyi Zoltán rendezte produkcióban olyan legendás vígszínházi színészeket csodálhatunk meg, mint Sulyok Mária, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Tomanek Nándor, Harkányi Endre és Halász Judit, aki ebben a szerepben lépett először a Víg színpadára, és azóta is a társulat hűséges tagja. 

1971-ben a még nagyon fiatal, új játszóhelynek számító Pesti Színházban került sor a Macskajáték bemutatójára Székely Gábor rendezésében Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével, a több mint tíz évig futó előadással május 3-án találkozhat a közönség. 

1978-ban a színház házi szerzőjének, Molnár Ferenc születésének századik évfordulójára Az üvegcipő felújításával emlékezett a Víg társulata: a május 4-én vetített, Kapás Dezső rendezte előadás egyik érdekessége, hogy Benkő Gyula, Tábori Nóra, Szegedi Erika és Szakácsi Sándor oldalán Irma szerepében debütált a Vígszínházban, akkor még főiskolás diákként Pap Vera.

Május 5-én a Marton László rendezte Jó estét nyár, jó estét szerelem 1982-es felvételét sugározzák Hegedűs D. Gézával, ezt követi 6-án a Csókos asszony nagyoperett 1987-ből Iglódi István vendégrendezésében, Pápai Erika és Kaszás Attila főszereplésével. 

Május 7-én, pénteken este a Dühöngő ifjúságot, a mostani igazgató Rudolf Péter első rendezését közvetítik. A Pesti Színház 1992-es bemutatója kapcsán Békés Pál így írt: 

„Kaszás Attila Jimmy Porterje: nagy dobás. Ez a kiszámíthatatlanul explozív, lelki kíméletlenkedésről szívszakasztó önsajnálatra, alantas hisztériáról valódi megrendülésre követhetetlen sebességgel váltani kész pszichégubanc két felvonáson keresztül képes új meg új aknákat robbantani.” 

A közvetítéssorozatot május 8-án minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi műve, A padlás zárja. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese-félig musicaljére a 125 év során a legtöbb néző váltott jegyet a Vígszínházban. Az archív felvételen az ősszereposztás látható: a Rádiós Kaszás Attila, partnerei pedig Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András.