– A hazánkban a mindössze ötéves múltra visszatekintő hangoskönyvpiac egyre nagyobb ütemben bővül. Minek köszönhető a növekvő népszerűség?

– Bár a gyarapodás kétségtelen, Magyarországon a hangoskönyv még messze nem olyan kelendő, mint Nyugat-Európában, vagy a tengerentúlon. Míg Németországban a teljes könyvpiac tizenegy százalékát a hangoskönyvek adják, addig nálunk egyelőre csak fél százalék a piaci részesedésük. De a Magyar Hangoskönyvkiadók Egyesülete például a kezdeti három után már tizenkét tagot számlál. A siker titka többek közt az emberek megváltozott életformájában és igényeiben rejlik. A felgyorsult világ egyre kevesebb időt hagy a kikapcsolódásra, kultúrára, így sokaknak például csak az autóvezetés közbeni üresjáratban van idejük irodalmat hallgatni. A cél a szórakoztatáson kívül természetesen az olvasás iránti vágy felkeltése, mi egyfajta irodalmi előételnek szánjuk a hangoskönyvet.

– Emellett szinte példátlanul olcsón árulják a termékeiket.

– Az átlagos DVD-k árszintjét alapul véve két árkategóriát állítottunk fel. A forgalmunk nagyobb részét kitevő meséket, és nem jogdíjas irodalmi alkotásokat ezer forint alatt kínáljuk, de az újdonságok sem kerülnek sokkal többe. Tapasztalataink szerint a magyar vásárló ennyit hajlandó kiadni egy-egy hangoskönyvért, de ennyit akár folyamatosan is. Az általános megfigyelés egyébként is az, hogy aki megismeri a hangoskönyvet, hamarosan többet is vásárol.

– Eladható a kevésbé népszerű, esetleg kortárs alkotás is?

– Kezdetben minden kiadó a biztosra ment, közismert irodalmi műveket, szerelmes regényeket jelentettek meg. Mára, főleg a külföldi példák nyomán, jóval szélesebb lett a piac. Németországban például egy érdekes kísérletként a Scooter raveegyüttes énekesét kérték fel, hogy mondja fel egy kortárs osztrák író addig ismeretlen művét. A CD elsöprő sikert aratott. Ennek nyomán kiadónk is felkért néhány hazai hírességet, így a No Thanx zenekar tagjaival mondattuk fel ismeretterjesztő sorozatunk egy történelemmel foglalkozó részét. A kiskamaszok köréből nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett, ami nyilvánvalóan inkább a felolvasók, mint a téma érdeme. De említhetném még Jáksó Lászlót is, aki egy kifejezetten őérte kiabáló, kevésbé ismert Mark Twain-adaptációban vett részt.

– Hogyan választanak előadót?

– Mondhatni, ez a siker kulcsa: a műnek és az előadónak passzolnia kell egymáshoz, különben az eredeti mondanivaló nem jön át, a hallgatónak pedig hiányérzete lesz. A meselemezekre ez fokozottan igaz, hiszen a gyermekek rögtön észreveszik, ha a hang hamis, vagy minden igyekezet ellenére hatástalan. Ezért több előadóval felvett próbafelvételek közül ők választják ki a nekik legjobban tetszőt, ezenkívül közel kétezer óvodába juttatunk el folyamatosan ingyenes meselemezeket, amiért cserébe elkérjük azokat a rajzokat, amiket a gyerekek a hallottak alapján készítenek. Ezeken mérhető egyfajta fejlődés, illetve társadalmi problémák is felszínre kerülnek, legfőképp az erőteljes apahiány. Egyébként jellemző, hogy a fővárosi óvodák visszautasították a támogatásunkat.

– Milyen típusú meséket kínálnak?

– Főként Benedek Elek klasszikusait, illetve magyar népmeséket, amelyek megfelelő tolmácsolásához Szabó Simont és Dörner Györgyöt választottuk ki az ovisokkal közösen. Számomra különösen érthetetlen, hogy a magyar közoktatás miért nem emeli be a kötelező tananyagba az ősi gyökereinkhez szervesen hozzátartozó szép, változatos történelmi legendákat, csakúgy, mint Móra Ferenc vagy Lengyel Dénes mondáit. Az olvasóvá nevelést ugyanis itt, az óvodában kell elkezdeni, amelyhez az igényes hangoskönyv a lehető legjobb segítség. Most májusban megyünk különben Kínába, néhány lefordított Benedek Elek-mesével. A magyar irodalmat, népzenét jól ismerő és szerető kínaiak, úgy tűnik, érdeklődnek irántunk.

– Milyen lehetőségek rejlenek még a hangoskönyvben?

– Tervezünk élményszerű, GPS-re is tölthető útikönyveket, szakácskönyveket, illetve egy közéleti sorozatot. Amerikában ez utóbbi nagyon népszerű mostanság, a Grammy-díjat hangoskönyv kategóriában például a demokrata elnökjelölt, Barack Obama beszédeiből összeállított CD nyerte. Nem sokkal később mérhetően megnőtt a népszerűségi indexe. Mi is készülünk egy hasonló sorozatra ismert, véleményformáló, nagy formátumú hazai személyiségekkel. Az első részt Erdő Péter bíboros úrral készíthettük el, az Európában egyedülálló kezdeményezés első felében elmélkedése hallható Keresztút Magyarországért címmel, a második részben pedig egy vele készített kötetlen, és rendkívül személyes beszélgetés. Ugyanígy felkértünk jó néhány politikust mindkét oldalról, akik egyelőre barátkoznak e szokatlan forma gondolatával, de egyikük sem zárkózott el véglegesen. Egyébként külföldön ez egyáltalán nem furcsa, ahogyan a horrortól a napilapok zanzásított változatáig szinte minden megtalálható a piacon hangzó formában is.

Farkas Anita