Irodalmi rapid-randi
A Menő Könyvek a szerzők egy részével vezetett ötperces rapidrandik keretében mutatta be Az első című rendhagyó antológiát.Még előtte? Vagy régen túl, de még mindig olyan, mintha tegnap történt volna? Legyen nagyon jó, vagy kevésbé, mindenki emlékszik az ELSŐ alkalomra.
A Líra csoport kifejezetten a 12 év felettieknek szánt ifjúsági irodalmi kiadója, a Menő Könyvek hétfőn, a szerzők egy részével vezetett ötperces rapidrandik keretében mutatta be Az első című rendhagyó antológiát, amelyben 14 magyar kortárs novella található. A cím persze nem véletlen, íróik ugyanis nem kevesebbre vállalkoztak, minthogy a szépirodalom eszközeivel megpróbálják körbejárni azt a tizenévesek számára nagyon fontos témát, mit jelent és milyen sokféle lehet a szüzesség elvesztése.
– Ennek megfelelően természetesen nem valamiféle irodalmi afrodiziákumról van szó, pláne nem szexnovellákról, a legtöbbször maga az aktus nem is jelenik meg, hanem a testünk-lelkünk elfogadása, az intimitás fontossága köré szőtt szépirodalmi igényességű művekről – vezette be a kötetbemutatót Csapody Kinga felelős szerkesztő, aki elmondta az is, az antológia ötlete még tavaly januárban, egy angol nyelvű hasonló mű kapcsán született meg.
A Menő Könyveknek, mint ifjúsági könyvkiadónak, alapvető célkitűzése, hogy a fiatalokhoz közel hozzák az olvasást, ezért is találták nagyon fontosnak ezt az ebben az életkorban kifejezetten hangsúlyos témát, amely a szexualitás kérdéseivel való árnyalt foglalkozás révén felkeltheti e korosztály irodalmi érdeklődését. A kötet tizenöt szerzője közül néhánynak (Kalapos Éva, Tasnádi István, Molnár T. Eszter, Mihály Éva) eleve van már kötődése a gyerek- és ifjúsági irodalomhoz, mások nevével (Háy János, Dragomán Görgy, Grecsó Krisztián, Garaczi László) pedig a szüleik könyvtárában, esetleg érettségi tételekként is találkozhattak a fiatalok.
Az előszóként szolgáló írást kakukktojásként a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója, kommunikációs szakember, a nagy sikerű Így szerettek ők sorozat írója jegyzi, olyan, a témába vágó kultúr- és irodalomtörténeti adalékokat említve, mint például Bethlen Gábor önéletrajzában alaposan részletezett meglehetősen nehézkes első testi szerelmi élményei vagy Szabó Lőrinc egy debreceni nyilvánosházban elvesztett ártatlansága.
De nem csak a szerzők ennyire sokfélék, a feldolgozási módok is. Fiala Borcsa újságíró, blogger történetében például egy másik kényes téma, a nőgyógyásznál tett első látogatás is megjelenik, Nagy Ildikó Noémi Dallamtapadás című háromszereplős novellája megmutatja, milyen ha az életben valami nem úgy alakul, ahogy terveztük, míg Mészöly Ágnes még nagyobb tabuként arról beszél, mi van, ha ez a bizonyos első a lány akarata ellenére történik. Kalapos Éva, Garaczi László vagy Tasnádi István pedig fiú szemszögből igyekeznek árnyalni a képet.
A bemutatón utolsóként „randizó” Nyáry Krisztián szerint mindez közel sem csak azért fontos, hogy a kínos felvilágosító órákkal szemben a kamaszok valóban magukra, a saját bénázásukra ismerhessenek a novellákban felskiccelt szituációkban, karakterekben, hanem mert a szüzesség elvesztése ugyanolyan biológiai fordulópont az ember életében, mint a születés, szülés vagy halál.
Még ha élettani jelentősége nincs is, kulturális annál inkább: őseinktől örökölt szabályok és elvárások alapján próbáljuk lányként és fiúként is kitalálni, hogyan is kell helyesen és illőn viselkednünk ebben a bizonytalan és ismeretlen helyzetben. És hogy a tizenéveseket egy ilyen témával igenis közel lehet vonzani az irodalomhoz, mi sem bizonyítja jobban: a Magvető könyvekkel zsúfolt Dohány utcai kávézójában valószínűleg egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, annyian – köztük rengeteg fiatal – voltak kíváncsiak erre „Az első”-re is.
farkas