Itt a megmentő, mielőtt bennünket is elnyelne a Nagy Zaj

Ha néhány évvel ezelőtt egy veszpréminek azt mondtuk, hogy megyünk a „Dimitrovba”, szinte biztosra vehetjük, mindenki tudta, hogy a bolgár munkásmozgalmi vezetőről elnevezett művelődési központba készülünk. Ezt az 1973-ban épült megyei-, majd városi kulturális intézményt azonban az 1990-es évektől egyre kevéssé használták, majd végül teljesen kiürült, csak a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódva kapott újra szerepet a város életében. Ma itt működik a komplex zenei képzést nyújtó Hangár Könnyűzenei Központ, illetve az egykori színházi tér felújításával kialakított, 2025 februárjában megnyílt CODE – Digitális Élményközpont is.

A CODE nem egy szimpla kiállítótér, hanem egy olyan egyedülálló élményközpont, ahol egyszerre van jelen a művészet, a tudomány és a legmodernebb technológia. Míg a földszinti Kiállítótér interaktív módon mutatja be Veszprém múltját és jelenét, addig a Stúdió vetítésein fények és hangok látványos játékával kelnek életre a kortárs vagy a klasszikus művészet alkotásai; a világ legkülönlegesebb építészeti csodái a párizsi Notre-Dame-tól a Bábel tornyáig, de 3D-ben felfedezhetjük a kozmosz titkait vagy éppen az óriásbogarak színes világát is. Az igazi szenzáció azonban a Hexagon, vagyis az a hatszögletű, 400 négyzetméteres tér, amelyben a művészet a szó szoros értelemben körbevesz bennünket. A terembe lépve nem győzzük kapkodni a fejünket, hiszen a 360°-os vetítés folyamatosan változó kép-és hangvilága, illetve az ezekből felépülő történet állandó figyelmet követel. Míg a terem megnyitása utáni hónapokban Jorge Luis Borges „Bábeli könyvtár” című novellája nyomán született BABEL világa varázsolt el bennünket, addig most Bogyó és Babóca mellett Csontváry Kosztka Tivadar élete és művészete elevenedik meg a művész vízióinak felhasználásával. A több mint 20 perces utazás a festő önéletrajzából és főbb műveiből kiindulva Selmecbányától a libanoni cédrusokig tart, és közben olyan festmények elevenednek meg körülöttünk, mint Selmecbánya látképe vagy a Magányos cédrus.

Október 16-án pedig bemutatkozott a kifejezetten ide készült legújabb produkció, az Elrejtett hangok (Hidden Sounds) című egyedülálló immerzív történetet is. A Derengő Animation és a CODE együttműködésében készült alkotás főhőse Zamira, egy bátor kislány, aki a különböző világokat bejárva gyűjti össze az elveszett hangokat, hogy legyőzze a mindent elnyelő Nagy Zajt.

– A zaj világában a zene rendet teremt. Összekapcsolja az embereket – generációkat, kultúrákat, közösségeket. Ahhoz, hogy meghalljuk a saját dalunkat, a saját belső hangunkat, kapaszkodóra van szükség. Ezek az Elrejtett hangok – foglalja össze Benkovits Bálint, a projekt egyik megálmodója a 25 perces alkotás fő mondanivalóját.

Zamira világkörüli utazása során három kontinens – Európa, Afrika és Ázsia – zenei és kulturális világát ismerhetjük meg olyan hangszereken keresztül, mint a furulya; az afrikai tradicionális ütőhangszer, a djembe vagy a hagyományos japán pengetős hangszer, a koto.
– A zene és a kép egymást erősítve vezetik végig a nézőt Zamira belső fejlődésén, ahol minden hang és szimbólum újabb réteget tár fel az emberi lélekből. Az alkotás nemcsak egy történetet mesél el, hanem a zene gyógyító és közösségteremtő ereje rávilágít arra, hogyan születhet harmónia a káoszból – mondja Nyikos László, a Derengő Animation egyik alapítója.