Legelőször metsszük meg a különböző fákat, cserjéket, szőlőt, vágjuk vissza a növényeket még rügypattanás előtt, s ha tartósan jó idő mutatkozik, akkor a bebugyolált töveket, hajtásokat is kibonthatjuk a téli takaró alól. A kerti takarítás után az elszáradt, de egészséges leveleket, ágakat tegyük komposztba, vagy égessük el. De mielőtt nekilátnánk a tervezésnek, a talajt is készítsük elő, ahol kell, ássuk fel, szellőztessük meg a gyepet, majd utána a szükséges helyeken trágyázzuk meg, s hagyjuk 1-2 hétig pihenni.

A kertben és a balkonon egyaránt ültethetünk fadézsába, cserepekbe, bádogedényekbe is növényeket, a nagyobb méretűeknél akár több növény, gyümölcs és virág is kerülhet egyszerre bele, így nemcsak szemünket, hanem szánkat is részesíthetjük a természet szépségeiben. A gyógy- és fűszernövények nemcsak szépek, illatosak, de a konyhában még hasznosak lehetnek.

A növények ültetésekor azonban vegyük figyelembe, beleillik-e a már meglévő környezetbe az új jövevény, illetve hogy a megfelelő körülmények megvannak-e a számára a kertünkben, erkélyünkön.

Kertünket nemcsak új növényekkel, hanem különböző kerti tavacskákkal, csobogókkal, patakokkal is szépíthetjük. A természeteshez hasonlóan kialakított medrek egyéni kinézetet adnak neki, ezeket magunk is elkészíthetjük. A tavakat szintén körbeültethetjük növényekkel, sőt akár tavirózsát is telepíthetünk bele, itt a virágok biztosan jól fogják magukat érezni a párolgás miatt.

S ha már mindennel elkészültünk, bizony jólesne egy kis pihenés. A kerti bútorokat is igyekezzünk ötletesen kiválasztani, elhelyezni a kertben: ne takarjuk el az általunk készített szép kertet, ugyanakkor árnyékos, szellőző helyen legyen, s persze ezekkel a bútorokkal is szépíthetjük környezetünket, ha alakjával és színével jól illeszkedőt választunk ki.

A kertépítéshez néhány gondolat. Az angolkert a legkifejezőbben a "természetes" jelzővel illethető. Jellemzője az aszimmetria, a szabálytalanság: tavak, kanyargós sétautak, erdők, mezők. Elmaradhatatlanok a gyógynövény- és rózsaágyások. E kertek kialakításában a látvány a legfontosabb. Az angolkert stilisztikai elemei az antik filozófiára és a keresztény vallásra épülnek. Megjelenítésére nagy hatással volt az angol tájképfestészet, amelynek segítségével felfedezték a természetesség művészi szépségét.

A Napkirály teremtette meg a francia parkok jellegzetes stílusát, melyet szigorú rend ural. A palota kertjének kialakításáról is pontos elképzelése volt, amit a királyi kertész valósított meg. A park részei egy fő tengely körül rendeződnek. A fákat szigorú geometriai alakzatúra nyírják, a virágoskertek szinte építészeti alkotások.

A japán kertművészet a zen filozófia tükre, s az Univerzumot jelképezi. A köveket úgy választják meg, mintha öröktől fogva azon a helyen állnának, és a növényekkel nem dekorálnak, hanem beleépítik a kert mikrokozmoszába, ezért nincsenek virágágyások, virágszegélyek. A japánkertek a szépség, a harmónia és az életigenlés, a sinto, a zen, a buddhizmus és a tao filozófiáját tükrözik.

Ismerjük még a botanikus kerteket, ahol természetes, esztétikus környezetben mutatják be a fajok sokféleségét. A labirintuskertben megtalálhatjuk magasabb rendű önmagunkat, egyensúlyunkat, ha megtaláljuk a közepét. A klasszikus holland kertek téglalap alakúak, tengelyes szimmetria, hosszanti tengely jellemzi őket, fákkal szegélyezettek.

Jó munkát, kertészek!