Hirdetés

Kerekes Sándor nevét a magyar vendéglátás gasztroforradalomnak is nevezett minőség­elvű megújulását figyelemmel követők a kétezres évek első évtizedében jegyezhették meg. Ő váltotta Takács Lajost a Gold bisztró élén, majd az Almáriumban dolgozott. Nevéhez kötődik az Őshonos Delikát nevű ínyencbolt, amely a magyar őshonos állatok húsából készült termékeket forgalmazott a XIII. kerületben, majd ez az üzlet is a séf új éttermének helyszínén, a Glédában nyitott újra.

A beltér jól kitalált, megnyerő, elegáns, de feszengésmentes. A kiszolgálás kifogástalan, kedves, kommunikatív, az árak középmagasak, érték­arányosak.

Az étlap jól átgondolt, minden fogás kóstolásra csábít. A konyha elsősorban a magyar ízharmóniákra épít, de kitekint a nemzetközi gasztronómiára is. Kínálnak egyik oldalról kovászosuborka-krémlevest, szürkemarha-gulyást, szürkeharcsa-paprikást, mangalicatarját friss lecsóval, másik oldalról „Boulanger” csirkemellet vagy szarvasgerincet cumberlandszósszal.

Indításnak mentás zöldborsókrémlevest kértünk, amit mangalicasonkába tekert kecskesajtbetéttel szolgáltak fel, valamint nyári szarvasgombás kacsamájterrine-t. Főételünk bőrön sült fogasfilé volt, amelyet parajos taglia­telle-ágyon kínáltak. Desszertképpen friss gyümölcsökkel ékített citromos posset-t kértünk. Ételeink kiválóak voltak, mind tálalásra, mind ízre, mind állagra, legkiemelkedőbbnek a ter­rine-t éreztük, ez látványra is művészi alkotással ért fel. 

A több mint száztételes borlap, néhány francia nedűt leszámítva, magyar borokat kínál, Kárpát-medencei kitekintéssel. Összességében kiváló hely a Gléda, ajánlható minden ínyencnek, aki díjazza a klasszikus magyar ízek magas szintű, vibrálóan izgalmas interpretálását.