Hirdetés

Az elismert német írónő látszólag boldogan él a férjével és látássérült gyermekével egy alpokbeli apró faluban, amikor is a férj egy reggel kizuhan a tetőtéri műterméből, és meghal. Az ügy elsőre öngyilkosságnak tűnik, amint azonban egyre több részlet derül ki, úgy válik egyre gyanúsabbá, hogy talán a nő ölhette meg a párját. Az idén Cannes-ban Arany Pálmát nyert alkotás olykor már-már Bergman Jelenetek egy házasságból című klasszikusát idézi, ahogy részletesen bemutatja a hűtlenséggel, tragédiával és szakmai rivalizálással terhelt kapcsolatot. A film azonban a történet előrehaladtával tárgyalótermi krimivé alakul át, és ezen a téren sem kevésbé erőteljes: izgalmas, ahogyan az apró részletek napvilágot látnak, de az igazi bravúr mégis az, amint a forgatókönyvírók marionettbábuként játszanak a nézővel, folyamatos bizonytalanságban tartva, melyik félnek is van igaza. Sandra Hüller drámai alakítása elképesztő; ha hollywoodi produkcióról volna szó, máris biztosak lennénk az Oscar-jelölésében, ám a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában így is garantált a nevezés.

Korábban írtuk