A magyar szentek közül a legnagyobb tiszteletnek Szent László, a lovagkirály örvend, különösen Erdélyben. Ünnepe június 27-e. A néphagyományban a Tordai-hasadék, Szent László pénze, Szent László füve (Gentiana crutiate), lovának patkója nyomában fakadt forrásvizek – mind a nagy királyt idézik. Székhelye Nagyváradon volt, ott is temették el Alakja számos székelyföldi templom freskóján megjelenik. A magyar katonák a második világháborúig „Szent László segíts!” felkiáltással mentek csatába. Ünnepe Nyújtód búcsúnapja.

Közben átlépünk júliusba, a nyár havába, régi magyar nevén Áldás hava vagy Szent Jakab hava. Neves ünnep a hó második napján Sarlós Boldogasszony. Ezen a napon kezdődik az igazi aratás. Valaha a csíksomlyói búcsú is ekkor volt. Futásfalván ma is 2-án van búcsú, ahová a csángók is eljönnek.

Isten éltesse

Vilmosokat, Vilmákat, Violákat (25.), Jánosokat és Pálokat (26.), Lászlókat (27.), Iréneket, Ireneuszokat (28.), Pétereket, Pálokat (29.), Tihamérokat, Áronokat, Annamáriákat (1.)

Vallási ünnepek

Szent László (27.), Péter és Pál apostolok (29.), Sarlós Boldogasszony (2.)

Csillagos égbolt

A nyári napforduló 5 óra 04 perckor következik be. A Hold telő fázisban van, 20 óra 34 perckor jön föl és 4 óra 49 perckor megy le. Telehold 23-án köszönt ránk. A bolygók közül a Merkúr idei legkedvezőbb esti láthatósága örvendeztet meg, a Vénusz és a Merkúr 18-án együtt áll az Ikrekben, a Mars napkelte előtt kereshető, a Jupiter 18-án együttállásban van a nappal.

Népi időjóslás

A Szent Iván-éji népszokások praktikái azt célozzák, hogy jó termés legyen, amit a jó idő megidézése biztosít. Ez vonatkozik az emberek egészségére is.

(hankó)