A Mária-ünnep szépen összecseng őseink Emese-hagyományával. Erre utal a Boldogasszony elnevezés is, amit csak a magyar nép használ. Eleink jóval a Kárpát-medencébe érkezés előtt megismerkedtek a keleti kereszténységgel. A nyugati kereszténység augusztus 15-én Mária halálára, mennybevételére, népi nyelven elszenderülésére emlékezik. Régi szokás szerint virágot és búzát szentelnek, „nagyboldogasszonyi fű” néven gyógynövényeket osztottak: mentát, csombort, ökörfarkkórót, napraforgót és mást. Ezek később szentelmények számítottnak.

Isten éltesse

Ipolyokat, Ibolyákat (13.), Marcelleket (14.), Máriákat (15.), Ábrahámokat, Szerénákat, Rókusokat (16.), Jácintokat, Rékákat (17.), Ilonákat (18.), Bernátokat, Hubákat (19.).

Vallási ünnepek

XI. Ince pápa (13.), Maximilian Kolbe (14.), Nagyboldogasszony (15.), Szent Bernát (19.).

Csillagos égbolt

A Nap 13-án 5 óra 37 perckor kel és 19 óra 01 perckor bukik a horizont alá. A Hold növekvő fázisban 12 óra 44 perckor jön föl és 22 óra 47 perckor nyugszik. Az első negyedbe 14-én lép. A Kappa Cygidák meteorraj az éjszaka második felében jól megfigyelhető. A Hold 19-én földközelben lesz, így szép nagynak látszik. A Vénusz fehéren ragyog, a Mars a keleti égen tűnik föl, a Jupiter kora hajnalban, a Szaturnusz napnyugta után kereshető, az Uránusz az éjszaka nagy részében látható.

Népi hiedelmek

Nagyboldogasszonytól tilos az asszonyoknak folyóban fürdeni, mert aki ezt megszegi, vérzésben hal meg. A Nagyboldogasszonykor ültetett kotlós csirkéi még szépen felnőnek. Az ezen a napon tojt tojás tavaszig eláll. A ruhákat ilyenkor kell szellőztetni, hogy ne essen bele a moly.

Hankó Ildikó