A népi jámborság jeles napként tartja számon szeptember 8-át. A Mária-hiedelmek egy része a csillaghit nyomát őrzi. Sok helyen hajnalban kimentek az asszonyok napfelkeltét nézni, és aki arra érdemes volt, a Napban megláthatta a Szüzet, a „Napba öltözött asszonyt”.

Az augusztusi Nagyboldogasszonykor valaha Mária édesanyját, Szent Annát ünnepelték, Kisboldogasszonykor pedig Máriát. Mária istenanyaságával megváltozott az ünnep tartalma.

Göcsejben és a Balaton vidékén, az ünnep hajnalán kiteszik a vetőmagot a harmatra, hogy ne üszkösödjön meg. A székelyföldi Imecsfalván Kisasszony-napon van a falu búcsúja.

Isten éltesse

Gergelyeket, Hildákat (3-a), Rozáliákat, Rózákat, Idákat (4-e), Viktorokat, Lőrinceket, Oféliákat (5-e), Zakariásokat, Beátákat (6-a), Istvánokat, Márkokat, Menyhérteket (7-e), Máriákat, Adrienneket (8-a), Ádámokat (9-e).

Vallási ünnepek

Nagy Szent Gergely (3-a), Kalkuttai Teréz anya (5-e), Kassai vértanúk (7-e), Kisboldogasszony (8-a).

Csillagos égbolt

A Nap harmadikán 6 óra 05 perckor kel, és 19 óra 20 perckor nyugszik. A Hold fogyó fázisban 3 óra 57 perckor jön föl és 18 óra 00 perckor bukik le; 5-én 13 óra 36 perckor újhold lesz. A Merkúr megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van, a Vénusz, a Mars, a Jupiter jól látható, a Szaturnusz napnyugta után még kereshető. 8-án a Spicat elfedi a Hold.

Népi hiedelmek

Rozália (4-e) a járványos betegségek védőszentje. Kisasszony napján sok helyen virrasztanak az asszonyok. A vetőmagot a hajnali harmatra teszik, hogy az Úristen szentelése fogja meg. A búzát a „két asszony” – Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony – napján meg kell szellőztetni.

Hankó Ildikó