A szentkereszt fölmagasztalásának emléknapja 14. Egy VII. századi eseményhez kötődik az ünnep. II. Hoszru perzsa uralkodó elfoglalta a Kelet-Római Birodalom határához közeli területet és Jeruzsálemből elvitte a szent kereszt ott őrzött darabját. Hérakliosz császár elűzte a perzsa uralkodót és visszaszerezte az ereklyét, amit a jeruzsálemi templom oltárára tette, megalázva magát egy angyal fölszólítására. Mária anyai fájdalmára emlékeznek 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya napján.

Népünk régóta tiszteli Mária fájdalmát, példa rá az Ómagyar Mária-siralom. A székelyföldi Torja búcsúja Mária nevenapja.

Isten éltesse

Nikoletteket, Hunorokat (10.), Teodórákat, Igorokat, Jácintokat (11.), Máriákat (12.), Krizosztómokat, Kornélokat (13.), Szerénákat, Ilmákat, Rozitákat (14.), Enikőket, Dolorózákat (15.), Editeket, Kaméliákat (16.)

Vallási ünnepek

Mária szent neve (12.), Aranyszájú János (13.), a Szentkereszt felmagasztalása (14.), a fájdalmas Szűzanya (15.)

Csillagos égbolt

A Nap 12-én 6 óra 17 perckor kel, és 19 óra 02 perckor nyugszik. Holdunk az első negyed fázisában 13 óra 54 perckor jön föl és 23 óra 11 perckor hagy el, 15-én földközelben lesz. A Merkúr a hónap második felében kereshető napnyugta után, a Vénusz fényesen ragyog, a Mars hajnalban kel, a Jupiter éjfél körül. A Szaturnusz este nyugszik, az Uránusz kora este kel.

Népi hiedelmek

Ha Mária-napon szép az idő, hosszú vénasszonyok nyara várható. A pesti szervita templom a helyi hagyománya szerint Mária anyai fájdalmában osztoznak az odalátogató hívek. Az egri szervita templom a palóc és a jász jámborság egyik központja. Az egri szőlőműves „fájdalmasra” még megszüretel.

(hankó)