Kaposvár királynője

Könnyű megtalálni Kaposvár ikonikus épületét, a Csiky Gergely Színházat, hiszen közel a vasútállomás és a buszpályaudvar, a körülötte fekvő, gyönyörűen felújított Színházpark pedig a helyiek egyik kedvelt találkozóhelye. Nem véletlenül. A több mint tízezer négyzetméternyi parkban új gyalogutak, lépcsők, padok, felújított szökőkutak, korszerűsített világítás és vízelvezetés, nem mellesleg pedig egy akadálymentes, Csukás István legendás mesehőséről, Süsüről elnevezett játszótér várja a kikapcsolódni vágyókat. Ebben az egykori Búza, ma Rákóczi téri angolparkban kapott helyet a város első szökőkútja, a 44-es gyalogezred „oroszlános szoborként” emlegetett emlékműve, Csik Ferenc olimpiai bajnok mellszobra, és itt állították fel 1938-ban a trianoni tragédia mementóját, az országzászlót is. Helyére a második világháború után Marton László Nő hárfával című szobra került. A park legimpozánsabb eleme persze az 1911-ben épült, majd 2019 novemberére teljesen felújított és kibővített, téglavörös régi-új színházépület.

„Hencegő cifraság”

Jóllehet a somogyi megyeszékhely lakóinak száma az 1900-as évek környékén alig valamivel több mint húszezer fő volt, a színházszerető közönség mégis saját kőszínházra vágyott. Felépítésére pályázatot hirdettek, állítólag egyetlen kikötéssel: ha csak egy férőhellyel is, de nagyobb legyen, mint a néhány évvel azelőtt elkészült pécsi teátrum. Az építkezés végül Magyar Ede és Stahl József tervei alapján kezdődhetett meg 1910-ben, és rohamtempóban, nagyjából egy év alatt be is fejeződött.

Tán még le sem gördült a függöny a megnyitó előadás, vagyis Johann Strauss A cigánybáró című operettje után, az újságok máris túlméretezéssel és pazarlással vádolták a színházépítőket: „Kaposvár hiába épített színházat, ezzel csak nagy nyomorúságáról állított ki drága, cifra bizonyítványt, és nem a kultúréhességéről. A burkolatlan hosszú utcák nyári porát és őszi sarát nem takarja el a színház hivalkodó, hencegő cifrasága.” Vagy: „a tiszta járda legalább úgy fejleszti, finomítja a művészi ízlést… mint Prüntyike Dollárkirálynője.”

Akadtak azért olyanok is, akik kiálltak a teátrum ügye mellett, és felismerték, hogy egy színház nem a mának, hanem a jövőnek épül. Száztíz év távlatából bátran kijelenthetjük, hogy nekik lett igazuk: a kaposvári Csiky Gergely Színház mára kikerülhetetlen és meghatározó szereplője lett a nemcsak a vidéki, de a hazai színjátszásnak is.

Nyári este királynője

Történetének számos nehéz időszaka volt, kezdve attól, hogy a valóban túlméretezett épületből hiányzott a fűtés, így csak nyári teátrumként tudott működni. Az első világháború kitörésekor katonai tartalék kórháznak rendezték be, ráadásul állandó társulata sem volt, csupán ven­dégjátékok befogadására használták. A fordulópont 1955-ben következett be, amikor az épületet kibővítették és korszerűsítették, így lehetőség nyílt állandó társulat szerződtetésére. Az elkövetkező évtizedek kisebb-nagyobb bővítéseinek, felújításának és ráépítéseinek eredményeként a színház elvesztette egykori szecessziós pompáját, könnyed, tagolt szerkezete megbomlott, mintha egy bálna telepedett volna rá a mögötte lévő gyönyörű parkra.

Mindezt tetézte, hogy mivel az 1980-as éveket követően az épület karbantartására egyáltalán nem költöttek, műszaki állapota is folyamatosan romlott. A homlokzat helyenként omlásveszélyessé vált, az épületgépészeti berendezések, a színpad-, a hang- és fénytechnika elavult, működtetésük gazdaságtalan volt. Hiányoztak, illetve zsúfoltak voltak a szakmai háttérhelyiségek, és mivel az épület nyári színháznak készült, ugyanez jellemezte a közönségforgalmi területeket is.

A felújítás tehát bőven esedékes volt, amikor a kormány Modern városok programjának keretein belül 2016-ban végre megindulhatott a teljes rekonstrukció. Ennek egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy mennyire nyúljanak hozzá a toldozott-foldozott épülethez. Végül az a döntés született, hogy ami nem áll műemléki védelem alatt, azt lebontják, vagyis visszatérnek az eredeti szecessziós épülethez, amelyről Halas Iván, a modern épületrész tervezője a Somogy megyei hírportálnak úgy nyilatkozott: „olyan lehetett, mint egy nyári este királynője, aki teljes pompájában egy bálba, vagy pont a színházba tart… méltóságosan vonul, tudva azt, hogy ő lesz az est fénypontja.”

Ehhez a nyár esti királynőhöz mintegy kiegészítőként egy új részt csatoltak, csaknem kétemeletnyit aláépítettek, így a három éven át tartó munkálatok során több mint 50 százalékkal, majdnem 9000 négyzetméterre nőtt a színház területe. Benne immár három nézőtér – a nagyterem 450, a kamaraterem 150, a stúdióterem 50 ülőhellyel – várja a közönséget olyan különlegességekkel, mint a világviszonylatban is korszerű színpadtechnika, forgószínpaddal, süllyedőkkel és liftekkel. Mindez belső eleganciával is párosul: a nézőtér bordó és törtfehér harmóniáját az aranyozott gipszstukkók, a hatalmas, padlószintig leengedhető kristálycsillár teszi tökéletessé.

Új korszak küszöbén

Az ily módon újjászületett Csiky Gergely Színház 2019. november 11-én a név­adó Buborékok című vígjátékával nyitotta meg újra a kapuit. A Vidnyánszky Attila rendezte nagy sikerű előadásból hamarosan tévéjáték készülhet.

– A kaposvári közönség színház iránti elkötelezettségét jelzi, hogy 2019 november–decemberében több mint tizenötezer látogatónk volt, így az év végére elértük a kitűzött célunkat, vagyis a fővárosi teátrumokhoz hasonlóan hónapokra előre elfogytak a jegyeink. Az előadások iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy a darabjainkat nem kellett levennünk a műsorról az évad végével – vázolja az újranyitás utáni időszak sikereit Fülöp Péter igazgató.

A ház építésével párhuzamosan, nehéz döntéseket meghozva ugyan, de újjáépítették a társulatot, megújult a marketing, a kommunikáció, és új logójuk is lett.

– Ezt a felfelé ívelő folyamatot megszakította a járvány, amikor is tavaly márciusban be kellett zárnunk a színházat a nézők előtt. A művészeti munka azonban tovább folytatódott. Előadásaink egy részét online közvetítettük, és meghirdettük az Erkélyből páholy – Házhoz megy a Csiky! elnevezésű programot, amelynek részeként rengeteg szabadtéri előadást tartottunk Kaposvár lakótelepein, sokszor éppen a pingpongasztalon. Amikor pedig a korlátozások megengedték, bejártuk a környéket is Komlótól Nagyatádig.

Június közepén, a távolságtartási szabályok betartására gondosan ügyelve újra kinyitott a ház, igyekeztek az elmaradt tavaszi előadásokat pótolni. A nyáron is folyamatosan dolgoztak, bízva az őszi újrakezdésben.

– A kaposvári közönség alig váltott vissza jegyet és bérletet, ami olyan fantasztikus bizalmat jelent, amit nekünk a tavaszi újranyitáskor kötelességünk meghálálni. És mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy amikor a néző újra belép hozzánk, valóban elkényeztetve érezze magát – ígéri az igazgató.

Emlékeztet arra is, hogy sehol a világon nincs olyan bizalom a színházak iránt, mint itthon, ahol a legtöbben úgy váltják meg a következő évadra szóló bérletet már májusban, hogy mindössze a darabok címét, a rendezők nevét és a szereposztás egy részét ismerik.

És bár az ősz újabb megszorításokat hozott, a színházban most is gőzerővel zajlik a munka. Túl az adventi időszak online Ünnepi Kalendáriumán és az MTVA – Duna Televízió által is közvetített nagyszabású szilveszteri gálán, a színészek már a tavaszi nyitásra készülnek. Ottjártunkkor éppen az Alice Csodaországban-t próbálták, hogy amint kinyílhatnak a kapuk, folyamatosan tudják játszani nemcsak ezt, de a Furcsa párt, a Tüskevárt, a Csárdáskirálynőt és a Fekete István regényéből készült, a trianoni tragédiára emlékező Hajnal hasad című darabot is.

– Nekem az a dolgom, hogy biztosítsam a művészeti munka zökkenőmentes és gördülékeny folyamatát, üzemeljen a ház, a bérek időben ki legyenek fizetve, és új forrásokat szerezzek, vagyis biztonságos és előremutató legyen a Csiky gazdálkodása – mondja Fülöp Péter.

A jogász-közgazdász végzettségű igazgató menedzserszemlélettel irányítja a teátrumot, ahogy a nemzetközi és hazai színházi életben is mindinkább ez a vezetői hozzáállás a jellemző.

– Nagy szerencse ebben a szerencsétlen helyzetben, hogy egy 2019. év végi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy az állam és az önkormányzat megállapodást kössön a színház közös fenntartását illetően. Mivel ezt a város az elsők között kötötte meg öt évre a kormánnyal, gazdálkodásunk stabil, hiszen a támogatás nem csökkent. Így hát nem kellett elküldenünk senkit, és a nyáron visszamenőleg is megemelhettük a béreket.

A kaposvári színházban tehát minden adott, hogy egy újabb nagy korszak jöjjön el. Mégpedig úgy, hogy a múlt értékeit tisztelve ugyan, de alkalmazkodva a megváltozott társadalmi, politikai, gazdasági környezethez és vele együtt a modern művészeti világhoz új lendülettel, új strukturális színházat hozzanak létre.