Hirdetés

Nicolas Cage mostanában visszavonulását tervezgeti, így talán ennek is köszönhető, hogy pályájának jelenlegi szakaszában jobban megválogatja a szerepeit. Az Álmaid hőse című abszurd komédia a tavalyi év egyik legjobbja volt, de sötét tónusú thrillerét, a Longlegs – A rémet is sokan kedvelték. Érdekes lett az új filmje is, noha az alapsztori alapján tipikus tucatprodukcióra számítottunk, amelyben Cage egy édesapát alakít, aki szeretné megvásárolni a nagyapja egykori ausztráliai tengerparti házát. A történet onnantól válik érdekessé, amikor szörfözne egyet a fiával, ám egy fiatal banda megalázza és nem engedi deszkára pattanni. Ezt követően azt várnánk, hogy alaposan rendet tesz, de ehelyett a középkorú férfi tisztes távolságból tehetetlenül szemléli a csapatot, amikor pedig rászánná magát, hogy a tettek mezejére lépjen, egyre kínosabb szituációkba keveredik. Bő másfél órában igencsak megterhelő élmény az apa teljes megsemmisülését és civilizáltságából való kivetkőzését végignézni, mindezt a film ráadásul humor nélkül tálalja, csak kínunkban nevethetünk fel olykor. Ugyanakkor Cage játéka igencsak intenzív, a rajongóinak kötelező darab, mindenki másnak fenntartásokkal ajánlható, mert nem egy könnyed élmény, és nem is kárpótol igazán magvas mondanivalóval azért a tortúráért, amit a főszereplővel közösen kell átélnünk.

Kapcsolódó cikkünk