Hirdetés

Gyula, a lelkes focidrukker éppen gyermekvállalást tervez a párjával, amikor kiderül, hogy természetes úton erre aligha akad esély. Egy meccs utáni balhé miatt elvész a hivatalos örökbefogadás lehetősége is, barátnője azonban megállapodik egy állami gondozott várandós roma lánnyal, Lüszivel, hogy magukhoz veszik a születendő gyermekét. Az előítéletes férfi eleinte hallani sem akar az ötletről, végül számos csavar után, önmagát is alaposan meglepve beleszeret a fiatal cigány nőbe.

A rendhagyó történetet romantikus vígjátékba csomagoló Nagy Viktor Oszkár kevésbé vidám alkotásokkal kezdte a pályáját. Első munkája, a 2009-es Apaföld egy tragédiába forduló szülő-gyermek kapcsolatot ábrázol Magyarország mélyszegénységben tengődő szegletében, majd nem kevésbé fajsúlyos dokumentumfilmeket (Két világ között, Felsőbb parancs, Székely lelemény) készített sorban. Az örökbefogadás témája öt évvel ezelőtt kezdte foglalkoztatni, amikor az akkor óvodás kislánya egyik csoporttársának édesanyja a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársaként sokat mesélt neki a dolog hivatalos részéről. Például arról, hogy ha valaki roma csecsemőt vállal, az jelentős mértékben megrövidítheti a várakozási időt, mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Eleinte újabb dokumentumfilmben gondolkozott, ám Bárány Márton producerrel hamar rájöttek: ha egy hagyományos, jó értelemben kommersz vígjáték keretei közt beszélnek minderről, sokkal több nézőhöz eljuthatnak. A komikus vonalat az ellentétekkel is erősíteni akarták, így került képbe a cigány kultúra mellett a futballultrák hasonlóan zárt, mégis igen izgalmas világa.

– Nagy focirajongó vagyok, de a szurkolói kemény magot korábban nem ismertem közelebbről, így, akár a dokumentumfilmjeim esetében, számtalan interjút készítettem ennek a világnak a feltérképezésére – mesél a film elkészüléséhez óhatatlanul szükséges előkészületekről Nagy Viktor Oszkár. – Nagyon érdekes világot találtam. Bár gyakran hallhatunk a B középben etnikai és szexuális kisebbséget gyalázó rigmusokat, alapvetően nagyon összetartó, egymással rendkívül szolidáris közösségről van szó. Sokszor erős e csoportok lokálpatrióta jellege is, a kispesti ultrák például rendszeresen gyűjtenek a helyi gyermekosztály felújítására. Persze találkoztam olyan szurkolóval is, akiről tudtuk, hogy megjárta már a börtönt, és jelenleg is alvilági ügyei vannak – ő például csak névtelenül volt hajlandó beszélgetni velünk egy kiválasztott helyszínen és időpontban. Az is érdekes volt, hogy a kívülről nagyon keménynek látszó drukkerek saját magukhoz és a csapatukhoz is fanyar iróniával viszonyulnak. Megragadott a sokszínűségük, de óvatosságra is intett, ezért végül egy fiktív futballklub került bele a forgatókönyvbe.

Korábban írtuk

Nagy Viktor Oszkár természeten végignézte az összes témába vágó európai alkotást is, mint például az olasz A kemény mag (1991), az angol Futball faktor (2004), az orosz Okolofutbola (2013) vagy Szokásjog (Füzes Dániel rövidfilmje, 2019) címűeket. Ezek mindegyike egy közösségével meghasonlott fiatal feleszmélésének szubjektív drámája, a Becsúszó szerelem azonban vállaltan vígjáték, még nagyobb teret engedve így az alkotói fantáziának.

Az eredmény szerencsére nem egy újabb tipikus, nagyközönségnek szánt, mégis elbaltázott magyar komédia lett, a kifejezetten humánus alkotásban a humorforrás az egyszerű emberek mindennapos bénázásának, szerencsétlenkedésének mikroszkopikus ábrázolása – megidézve kissé az angol vígjátékok világát. Mindez nagyszerű színészek tolmácsolásában kerül elénk: Ötvös András kiváló a fizikailag tekintélyt parancsoló, a lelke mélyén érzékeny huligán szerepében, akárcsak Thuróczy Szabolcs nagyszájú, de esetlen ultravezérként. Az eddig inkább színpadról ismert Gombó Viola Lotti szintén nagyon hiteles a harsány roma lány szerepében, aminek megformálását az is segítette, hogy a forgatás előtt egy csepeli és egy VIII. kerületi leányanyaotthonban is járt, ahol számos fiatalkorú állami gondozott lánnyal beszélgetett.

A film legnagyobb erénye az ő alakításaik mellett, hogy az antirasszista mondanivaló egyszer sem csap át hamis idealizmusba, hátránya, hogy a mézesmadzagnak szánt futballultrás világról szinte nem tudunk meg semmit. Az viszont elég beszédes, hogy a két nagyon különböző kultúrából jövő főszereplő akkor találja meg a szerelmet a másikban, amikor egymásra licitálva sorolják, milyen fizikai agresszió érte őket életük során.