Kibővült a válaszúti néprajzi gyűjtemény

Az erdélyi Válaszúton a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített múzeum megnyitásával ünnepelték pénteken a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának a 25. évfordulóját.

Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kijelentette, a Kárpát-medencei magyarság ugyan különböző országokban él, de kultúráját ugyanabból a kútból merítette. Úgy vélte, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kallós Zoltán bizonyította, hogy a Kárpát-medencei szellemi vagyon egységes és a magyar kulturális örökség egységét nem bontják meg államhatárok.

Az államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette: a kultúrát nem lehet örökölni, az „elpárolog”, ha minden nemzedék újra és újra meg nem szerzi magának. Úgy vélte: Kallós Zoltán szellemi öröksége kitörölhetetlen a magyar kultúrából és a Kallós Zoltán Alapítvány Európa számára is irányt mutat. Hoppál Péter azt is megemlítette, hogy előkészítés alatt áll egy olyan terv, amely egységes programba foglalva vállalja fel a magyar népi kultúra támogatását.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Kallós Zoltántól idézte: „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg bennünket egy évezreden át. Ezeket a hagyományokat kötelező éltetni, és átadni a következő nemzedékeknek”. A népi kultúrának tulajdonította, hogy a magyarság a szláv-germán tengerben egy évezreden át meg tudta őrizni identitását. Az államtitkár szerint Kallós Zoltánnak a népi kultúrát átörökítő munkássága – akárcsak a közelgő pünkösd – a megújulás, a megmaradás szimbóluma, mérce a megmaradásban.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a 91 éves Kallós Zoltán életútja a romániai magyarság elmúlt száz évét példázza. A néprajzkutató legyőzte a történelmet a munkájával, kitartásával, életművével és Európát is gazdagabbá tette.

A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól és Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy az alapítvány és válaszúti bázisa „egy négyhektáros Noé bárkája”, a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek.

A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot.

A válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ a magyar állam támogatásával, a kúria kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit.

A kiállítás mindeddig nyolc tiszta szobát mutatott be azokról a tájakról és vidékekről, ahol Kallós Zoltán élt, tanított és gyűjtött. A három mezőségi tárgyi kultúrát és viseletet válaszúti, széki és belső-mezőségi tiszta szobákból ismerhette meg a látogató. Kalotaszeget egy Nádas-menti szoba és egy havasalji település tiszta szobája képviselte a gyűjteményben. A Nádas-menti szoba főleg Magyarvista és Méra, a havasalji pedig elsősorban Györgyfalva tárgyait mutatja be. Helyet kapott a kiállításban egy moldvai csángó szoba és egy erdélyi szász, valamint egy erdélyi román lakásbelső és néhány viselet is.

A pénteken felavatott múzeumépületben egy újabb mezőségi, szépkenyerűszentmártoni tiszta szoba is helyet kapott és tárgyakon keresztül bemutatják Kallós Zoltán gyűjtőterületeit és személyiségét. Látható az a magnó, amellyel a néprajzkutató az összegyűjtött népballadák hangfelvételeit készítette és megtekinthetők azok a díjak is, amelyekkel elismerték Kallós Zoltán értékmentő munkásságát. A raktárrész szobáira üvegajtót tettek, amelyen keresztül a látogatók a ki nem állított tárgyak közé is beleshetnek. Az épületben a csoportok fogadására alkalmas teret és egy múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.

MTI