Hirdetés

Felnőtteknek is kötelezően ajánlott ifjúsági regény, egy újabb nosztalgikus utazás a nyolcvanas évek szürke világába, egy felnőtt férfi meglepően hitelesen megszólaló kislányhangja – ez mind elmondható Grecsó Krisztián új könyvéről, mégis kevéssé mutatja meg az író talán eddigi legjobb művének lényegét. A saját gyermek- és fiatalkorát már-már monomániásan és szomorú élvezettel feldolgozó Grecsó persze most sem hagyta el a számára biztonságos terepet, a helyszín a már sokszor meg­énekelt vidéki Magyarország (Szeged), itt él a jó tanuló, jó sportoló negyedikes kamaszlány, átlagos családi házban, átlagos anyával-apával. A vaníliás karikákkal és literes kólákkal kibélelt biztonság azonban néhány hét alatt elsüllyed, és Vera nemcsak legjobb barátnőjével fordul szembe, hanem szerelmes lesz, egyre zűrösebb ügyekbe keveredik, és mintha a körülötte lévő felnőttekkel se lenne minden rendben… Előző regényéhez, a szintén mozaikos-kihagyásos szerkesztésű Jelmezbálhoz (ebben tűnik fel először a már felnőtt Vera) hasonlóan az író azonban időben most is kiterjeszti a cselekmény szálait: a súlyos titkokat (háború, elszakadás, örökbefogadás, alkoholizmus) őrző családi hallgatásban és annak generációs lecsapódásaiban benne vannak a XX. század magyar történelmének traumái is. Mindennek eredménye egy sokrétegű, szép történet, amely azonban a feloldozás ellenére is hetekig tud fájni.