Kőbe álmodott dallamok

A Városligetet átszelő promenádon sétálva az ember meglepetten tapasztalja az elmúlt évek változásait: mászókarengeteggel felturbózott tágas játszótér, megújult kutyafuttatók, modern pavilonok, kényelmes padok és a megújult Millennium Háza impozáns neoreneszánsz épülete mellett vezet az utunk. Úgy tűnik, a város végre valóban birtokba vette a megújuló Ligetet, a hirtelen jött kora tavaszban sokan sétálnak, futnak, bicikliznek erre – a legtöbben maszkban. A hajdani Petőfi Csarnoktól nem messze, a Városligeti-tóhoz közel álló Magyar Zene Háza tömbje ma még építési terület, így egyelőre rejtőzködik a nagyközönség elől. De már nem sokáig. A lerobbant Hungexpo-irodaházak helyén a világhírű japán építész, Fudzsimotó Szószuke (Sou Fujimoto) tervei alapján létrejövő komplexum az egyik legeredetibb épülete lesz a Városligetnek.

A természetes és az épített környezet közötti határvonal vizuális feloldását, a természet és a kultúra harmóniáját légies vonalakkal, gigantikus üvegfelületekkel, játékos, lágy formákkal teremtette meg a tervező: a zeneiséget a szó szoros értelmében belekomponálta a tervekbe. Az épület jókora üvegfelülete és egyedülálló formája mögött különleges mérnöki megoldások rejlenek: a homlokzati üvegfal Európa legnagyobb vízszintes szerkezeti osztás nélküli egybefüggő üvegfelülete, amely kilencvennégy darab egyedileg gyártott üvegpanelből áll. Ezek az egyes szakaszokon elérik a négyemeletnyi, közel tizenkét méteres magasságot. Olyan, mintha a népmesék üvegpalotája bújt volna ki a földből, vagy inkább a fantázia birodalmából. Az organikus tetőszerkezetet Fujimoto a hang rezgésének vizuá­lis képéből, a hanghullámból kiindulva formálta meg. A játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet a városligeti lombkorona szintje alatt marad, így a létesítmény harmonikusan olvad a zöld környezetbe. Nem csoda, ha a Magyar Zene Háza egyediségére, izgalmas megoldásaira a nemzetközi szakma is felfigyelt: 2019-ben a legjobb nemzetközi középületnek választották az ingatlanszakmában igen rangos londoni International Property Awardson. 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat is megkapta az amerikai Music Cities Awards pályázatán, idén pedig a CNN és a World Architecture Community 2021 legjobban várt épületei közé választotta.

A célegyenesbe fordult építkezésen a hagyományokhoz hűen beépítettek egy időkapszulát, amit Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója ünnepélyes keretek között helyezett a földbe. A kapszulába különleges emléktárgyakat (egy hanghordozón rögzített zenei válogatást, az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, sajtómegjelenéseket) rejtettek, mindez a padlóburkolat alá, a nyolcvan méter átmérőjű tetőzet origójába került – ez egyben a hanghullámot idéző padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.

– A válogatás sokszínűségével jelezni szerettük volna: a Magyar Zene Házának fontos törekvése, hogy itt minden zenei műfaj otthonra találjon – mondta Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa. Az időkapszulában elhelyezett hordozón így magyar népdal, Haydn, Cseh Tamás, az Európa Kiadó, Bartók Béla, Bach és Beethoven is helyet kapott. Az eljövendő korok emberei talán éppen olyan izgalommal nyitják majd fel ezt az időkapszulát, és hallgatják-olvassák a tartalmát, mint ahogy a Szépművészeti Múzeum munkatársai tették a Román csarnok restaurálása közben felfedezett, 1906-ból származó, üvegkapszulába rejtett üzenettel.

– A kiállítóterek, az élő zene és a zenepedagógia hármasa határozza meg az intézmény tartalmát, miközben a zenét idéző vizuális ötletek garmadát álmodták az épületbe, elég csupán a madárornamentikára vagy éppen a hanghullámok vizuális megjelenítését idéző tetőszerkezet különleges formájára gondolni: muzikális maga a ház is. A világon számos olyan intézmény működik, amely nem operaház, klasszikus koncertterem vagy zeneiskola, hanem zenei ismeretterjesztő központ, ám a Magyar Zene Házához mérhető komplexitás sehol nem jellemző. Emellett a modern technika minden vívmánya – hanghatások, vizuális effektusok – is megjelennek majd az épületben, amire szintén nincs példa a világon – mondja el lapunknak Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója. Szerinte éppen ez a komplexitás, az építészet és a zene egybefonódása, ennek költészete ragadta meg a legutóbbi díjról döntő amerikai grémiumot.

– A klasszikus műfajok mellett a legkülönbözőbb területek, a népzene, etnó, a fúziós, a jazz- és az elektroakusztikus zene egyaránt megjelenik majd, azaz a Magyar Zene Háza a különböző műfajok és zenei előadók találkozásának helyszíne lesz. 2015-ben kezdtünk közösen gondolkodni az intézmény tartalmán, miközben az épület tervpályázatát már 2012-ben úgy írta ki a grémium, hogy a legfontosabb tartalmi irányelvek szerepeltek benne – magyarázza Batta András. Az éveken át tartó tervezésnek az eredményeképpen az épület föld alatti szintje a kiállítások tere lesz, korszerű technológiai megoldásokkal. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és benne hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain keresztül, az időszaki kiállítótérben elsőként az elmúlt fél évszázad magyar könnyűzene-történetét feldolgozó tárlat várja majd a közönséget. Hasonlóan egyedülálló élményt nyújt a hangdóm is, amely egy speciális, félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. Az épület földszinti előadótermeiben és a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a már népszerű előadók egyaránt lehetőséget kapnak, az emeleten pedig mások mellett a popkulturális digitális könyvtár talál otthonra. A végeredmény egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ, amely átfogó programkínálatot nyújt a klasszikus és a könnyűzene terén, illetve a zenei oktatás megkerülhetetlen új helyszíne lesz.