Kőfürdő nyílt Balatonfüreden

A Néma Júlia Stúdió ma az ország egyik vezető kerámiaműhelye, és egyben az egyetlen is, ahol egy különleges kialakítású, magas hőfokú fatüzeléses kemencében készülnek autonóm művészeti alkotások, illetve használati tárgyak. Ezt azért is fontos tisztázni, mert a hazai keramikusok zöme ma már gáz- és elektromos kemencével dolgozik, leginkább azért, mert ezek jól kiszámíthatóan és programozhatóan működnek. Júlia 1300 fok fölé hevített fatüzeléses kemencéje ezzel szemben folyamatos jelenlétet igényel.

– Ezen a magas hőfokon a fa lelke hozzáadódik a tárgyakhoz. Ahogyan a láng és a hamu átjárja a kemencét, úgy válnak a benne lévő különböző tárgyak is egyedivé. A hamu megolvad, megváltoztatja a tárgyakat, így, ha akarnánk sem tudnánk teljesen egyforma tárgyakat létrehozni. Élő közeg, amit az égető ritmusa, lelkiállapota, vagy éppen az időjárás határoz meg

– mesél az égetés kiszámíthatatlanságáról Júlia, aki a folyamatot a fényképek sötétkamrában történő előhívásához hasonlítja: azt, hogy mi lesz a végeredmény, csak akkor látjuk meg, ha a csúcshőfok elérésétől bő egy-másfél nap hűlés után kinyitjuk a kemence ajtaját. Néma Júlia egy 2005-ös Japán tanulmány-útja során tapasztalta meg először az így készült kerámiák ősi, elementáris erejét. Hazaérve tudta, hogy a japán tradíciókból merítve ugyan, de a saját gyökereit megtartva, tisztán magyar művészetet szeretne létrehozni.

– Legelső, és talán legmarkánsabb élményem gyermekkoromból egy Balaton-felvidéki tanúhegy, a Hegyestű volt, ahová rengeteget kirándultunk. Minden megfogott: a formái, a színei és az anyaga, mert vallom, hogy a matéria sohasem materiális, hanem nagyon is szellemi, hiszen nem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk, milyen anyagokkal vesszük körül magunkat. Ezért férjemmel, Czigány Ákos fotóművésszel, aki nemcsak életem párja, de állandó munkatársam is, elkezdtük járni ezt a vidéket, és szisztematikus gyűjtésbe kezdtünk

– mondja. Mivel a Balaton-felvidék védett terület, ebben segítségükre volt Korbély Barnabás, a Bakony-Balaton Unesco Globális Geopark csoportvezető-geográfusa, aki nemcsak a vulkanikus és üledékes kőzetek jó ismerője, de nagyon kíváncsi is volt, mi is történik ezekkel a természetes anyagokkal egy 1300 fok fölé hevített kemencében. – Fantasztikus világ tárult elém! – emlékszik vissza Júlia, akit az így készült első művészi tárgycsoport, a Litoszférák gömbjein elsődlegesen az érdekelt, mi történik, amikor a különböző kőzeteket, agyagokat, földeket felhordja a kerámiák felületére, majd beteszi a forró kemencébe: az anyagok megolvadtak, majd kifeszültek a formán, ha pedig úgy hozta a kedvük, végigcsordultak azon. – A Litoszférák után az kezdett el foglalkoztatni, hogy a különböző formákban hogyan mozognak a kőzetek. Elképzeltem, hogy újrajátszom azokat a földtani folyamatokat, amelyek a Balaton-felvidéket létrehozták. A legnagyobb élményem az volt, amikor elkaptam azt a pillanatot, amikor a vulkán megmozdult, és elindult a láva.