Koreai zeneszerző nyerte a Zeneakadémia idei Bartók Világversenyét
Az első helyezett 5000 eurós pénzjutalommal Lee Hanuri, a 3000 eurós második díjat Kim Shin koreai komponisták kapták, a 2000 euróval járó harmadik helyezett pedig a magyar Papp Mátyás Kirakós című műve lett a megmérettetésen, a nemzetközi zsűri elnöke Thomas Adès világhírű brit zeneszerző volt. A műveket november 23-án mutatták be a Zeneakadémia Solti termében rendezett díjkiosztó gálakoncerten.
Az Editio Musica különdíját Lee Hanuri és Papp Mátyás nyerte: a kiadó megjelenteti szerzeményüket, amelyek bekerülnek a 2025-ös, zongoristáknak meghirdetendő Bartók Világverseny repertoárjába. Kim Shin megkapta a Sonus alapítvány különdíját, ami részvételi lehetőséget biztosít a FOCUS on You elnevezésű mentorprogramban, míg a Papageno médiacsomagját pedig Papp Mátyás vehette át.
Szédülés, Toccata és Kirakós
A 18 éves Lee Hanuri a Vertigineux (Szédülő) című kompozíciójáról műismertetőjében így írt: „azért választottam a Vertigineux (Szédülő) szót a főnév helyett, mert túl sok Vertigo (Szédülés) című mű van már. E kompozícióban a »Vertigineux« különböző formákban és perspektívákban jelenik meg. Alapfogalomként a kompozíció általános hangulatára utalhat, míg részfogalomként hat hangjegy mintázatának és ismétlődésének aktusát jelentheti.”
Az 1994-ben született Kim Shin a Toccata című darabjáról úgy fogalmazott: „gyors tempójával, lendületes ritmusaival, széles hangterjedelmével és a dinamika drámai változásaival professzionális szintű virtuozitást igényel a zongoristáktól. A mű alkalmat ad az előadónak arra, hogy a 3 hangú téma (F, A, H) és annak variációi által megmutathassa magas fokú zenei tudását és képességeit. Kompozíciós szempontból makroszkópikus szemszögből közelíti meg a háromtagú formát, ugyanakkor az utolsó rész változatosabb és erőteljesebb, mint az első. Ehhez képest a középső olyan drámaian különböző zenei gesztusokat vonultat fel, mint a lassú tempó, a lágyabb billentés és a bonyolultabb szólamvezetés. Ugyanakkor ez a rész is szoros kapcsolatot mutat a darab főtémájával, mivel polifonikus imitációkat tartalmaz, amelyek kizárólag a fent említett három hangból állnak.”
A 23 esztendős Papp Mátyás a Kirakós című alkotásáról elmondta, „az ötletét egy kirakós játék ihlette: az a gondolat, hogy egy egyszerű, sok apró, hasonló elemből álló képet nemcsak hagyományos módon lehet kirakni, hanem az elemek összekeverésével az eredeti motívumokból egy izgalmas, de kevésbé konkrét, érdekes textúrájú mintázatot lehet létrehozni. Az eredményül kapott kép ezerféle formát ölthet, az eredeti kissé torzított változatától kezdve a még felismerhető motívumot tartalmazó képen át a teljesen absztraktig. Ebben a darabban a puzzle elemei a magyar népzene motívumai, ritmusai és ornamentikája, valamint a bartóki zenei nyelvben használt 1:2-es modellskála különböző részletei voltak, amelyek virtuozitásban és muzikalitásban hol felismerhetően, hol kevésbé felismerhetően állítják nehéz feladat elé a darab előadóját.”
Angol komponista a zsűri élén
A nemzetközi zsűri ezen kívül elismerő oklevélben részesítette a spanyol José González Granero, valamint a kínai Ji Zekun és Wu Qingye zeneszerzőket. A rangos testület elnöke az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző, Thomas Adés brit komponista volt, aki vonzódik a magyar kultúrához, és örömmel elfogadta a szervező Zeneakadémia felkérését a 2018-as forduló után immár másodjára. A zsűri tagja volt még két külföldi kiválóság, Augusta Read Thomas amerikai és Shinuh Lee koreai zeneszerző, magyar részről Fekete Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia rektorhelyettese, valamint Balog József Liszt-díjas zongoraművész.
155 pályamű
A Bartók Világverseny hatéves ciklusokban valósul meg 2017 óta a magyar kormány támogatásával, és Bartók életművének legjellemzőbb vonulataira: a zongorára, a hegedűre és a kamarazenére, valamint a zeneszerzésre épül. A hangszeres versenyek közötti páros években komponisták indulhatnak, a díjazott művek bekerülnek a következő év kötelező repertoárjára. A 2024-es zeneszerzőversenyre 37 országból 155 pályamű érkezett, ezek közül választott ki 16 továbbjutót az előzsűri: Fekete Gyula mellett Bella Máté, Kecskés D. Balázs és Tornyai Péter zeneszerzők, valamint Kis Péter zongoraművész, mindannyian a Zeneakadémia oktatói. A 155 pályaművet 148 fő adta be, közülük 25 nő és 123 férfi, a legfiatalabb pedig 10 éves. A legtöbben Koreából, Kínából és Oroszországból jelentkeztek, de érkezett pályamű Magyarországról, Spanyolországból, az USA-ból és Hollandiából is, egy pályázó több munkát is beadhatott.
Fekete Gyula szerint számos, hangszertechnikai szempontból kiválóan megírt darab érkezett, amelyek eltérő stílusúak, többféle komponálási technikával. Szerinte a jelentkezők nagy száma és széles köre is az bizonyítja, hogy a Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségének tagságát is elnyert megmérettetés magas rangú, nemzetközileg is ismert és elismert esemény.
