Kortársak és klasszikusok – a Virág Judit Galéria tavaszi aukciója
Európai szinten is különlegesnek számító, négyszáz négyzetméteres kiállítótérrel bővült az 1997-ben 50 négyzetméteren megnyílt Virág Judit Galéria. A bővítésnek köszönhetően a látogatók immár 1250 négyzetméteren gyönyörködhetnek a 66. Tavaszi Aukció és az 5. Kortárs Aukció tárlatának 157 klasszikus és 105 kortárs műalkotásában. Az aukciós kiállítás május 31-ig látogatható, az árverést pedig másnap tartják a Kongresszusi Központban.
Újra közönség előtt, élőben rendezheti meg tavaszi aukcióját a Virág Judit Galéria. A Kongresszusi Központban először a háború utáni és kortárs művek kerülnek kalapács alá június 1-jén este hat órától, majd másnap, június 2-án, ugyanebben az időpontban a klasszikus művekre licitálhatnak az érdeklődők.
A tavaszi aukció egyik szenzációja Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festménye, amely az életművön belül egyike annak a négy képnek, melynek jelenete a festő kaposvári házának kertjében játszódik. Az 1908 nyarán készült alkotás az érett „kukoricás stílus” felé vezető út fontos állomása, címszereplője pedig az „otthon-képek” állandó alakja, Piacsek bácsi, a világlátott, jó humorú nyugalmazott főerdész. A kiállításon először láthatóak azok a rekonstrukciós rajzok, melyeket Rippl-Rónai József ismert festményei, a korabeli emlékezések és Martyn Ferenc vázlatai alapján a galéria készíttetett a festőművész házáról, kertjéről és a kaposvári Fő utcáról.
Bortnyik Sándor Géplovag című, a leíró ábrázolás és absztrakció határán egyensúlyozó alkotása magán viseli a kor stílusjegyeit, valamint megidézi Bortnyik jelmezterveit és a modern színház különös mechanikus figuráit is. Munkácsy Mihály Párizsi nő című festménye az 1880-as évek szalonjainak elegáns világába kalauzol bennünket. A fiatal, profilból ábrázolt hölgynek nemcsak a vonásai köszönnek vissza más Munkácsy képekről, hanem virágokkal díszes selyemruhája is, melyet nemcsak számos korábbi modellje viselt, de egy-egy női zsánerkép erejéig kölcsönadta azt tanítványainak, Bruck Lajosnak és Karlovszky Bertalannak is.
A kortárs aukció kiemelkedő darabja Keserü Ilona Marylin és a tenger című műve, mely a tengert idéző harsány kék színeivel, a sírkő motívumokból képzett hullámaival mégsem szimplán tájábrázolás, hanem egy belső élmény, hangulat kivetülése. Maurer Dóra kísérletezéseiből pedig olyan új műfajok születtek, mint a folyamat- és akciógrafika vagy a pedotípia. Ez utóbbi a lábnyomok nyomhagyásával alkotott egyedi nyomat, melyen maga a lábnyom az „itt vagyok” hűha-élményén túl a képi alkotás elemévé válik.
A művész egyik interjújában minderről így mesélt: „a fürdő előtt volt egy nagy mező, amin ruganyos ösvények vezettek keresztbe. Nyilván nedves, agyagos volt a talaj. Elkezdett tehát az ösvény maga érdekelni.” Észrevette, hogy a földre helyezett fehér papírmasé a folyamatos járkálásnak köszönhetően megnyomódik, majd idővel, pontosan úgy, mint a természetben, csapások keletkeznek rajta. Ezek az 1971-től készített különleges munkák magukba sűrítik mindazt, ami Maurer művészetében igazán fontos: a mozgás és az idő problematikáját, egy vizuális jel létrehozását, eltüntetését, majd felülírását; valamint a régi és az újabb jelentések bonyolult hálózatát. A kortárs alkotók közül érdemes megemlíteni Bak Imre Geometrikus kalligráfiáját és Nádler István Gyász III. című művét, illetve Lakner László, Hencze Tamás, Konok Tamás, Gyarmathy Tihamér, Gyémánt László, Csernus Tibor és Ujházi Péter kiemelt kvalitású alkotásait.
