Fotó: MTI/Kovács Attila
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mézeskalácsból készült húsvéti bárányt oszt a húsvétvasárnapi szentmise után az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház kapujában 2023. április 9-én.
Hirdetés

„A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család” – jelentette ki a bíboros.

Erdő Péter felhívta a híveket arra, hogy a mai húsvéton legyenek társai a feltámadás hitében ujjongva örülő tanítványoknak és kezdjenek el egy új életet, „azt az életet, amit ők akkor elkezdtek, amely az egyház élete, és amely a Jézussal való találkozás”.

Erdő Péter a fiatal Szent Jánosról szólva elmondta, ő már az üres sír láttán hinni kezdett a feltámadásban.

„Úgy látszik, a hit nemcsak a személyes találkozás meggyőző ereje által alakulhat ki az emberben, hanem Isten kegyelmi ajándéka” – tette hozzá.

A bíboros kiemelte, nem volt elterjedt várakozás Krisztus kortársai között, hogy a Messiásnak fel kell támadnia. Minden evangélium egybehangzóan szól arról, hogy előbb volt a tény és azután a megértés, és az Ószövetség jövendölései így teljesülnek be igazán.

Az üres sír kétségeket és félelmeket támasztott az azt szemlélőkben. Kellett hozzá a feltámadott megjelenése, hogy teljes legyen a kép, hogy a feltámadás hite mindannyiukban megszólaljon – mondta Erdő Péter.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

Korábban írtuk