Hirdetés

– Amellett, hogy fiatalkora óta színészkedik, dolgozott egyebek mellett újságíróként, szerkesztőként, marketing- és sajtófőnökként is. Mi inspirálja az újabb és újabb szakmai területek elsajátításában? 

– Valóban szokatlanul alakult a pályaívem. Már gyermekkoromban tudtam, hogy igazán az éneklés és a színészet érdekel. Utóbbi vágyam már tizenévesen teljesült, rendszeresen felléptem a szülővárosomban, a Kisvárdai Várszínházban, majd több vidéki teátrumban. Amikor azonban az ember megvalósítja egy álmát, újabb célokat tűz ki maga elé. Nyitott szemmel járom a világot, mindig keresem a lehetőséget a fejlődésre, az élethosszig tartó tanulás híve vagyok. Ahogy mondani szokás: úton lenni boldogság, megérkezni a halál. A számos, elsőre „tájidegennek” hangzó szakmai tapasztalat pedig végül kirakósként állt össze a karrieremben és segítette az előadói pályámban elért sikereket. 

– Míg a járvány hatalmas csapást mért a könnyűzenei életre, ön Nagy Szilárd barátjával közösen éppen tavaly robbant be a köztudatba. Hogyan élték meg az elmúlt időszakot? 

– Úgy éreztük, hogy muszáj reagálnunk a körülöttünk zajló világeseményekre és így jutott eszünkbe, hogy átírjuk és a jelenkor történéseihez igazítsuk a magyar könnyűzene egyik nagy klasszikusát, az Európa című slágert. Szerencsére ebben a dal szerzője, Varga Miklós és Szűcs Norbert zenei producer is támogatott minket. És mintha Isten egyengette volna az utunkat, egy héttel az ötlet kipattanása után már el is készültünk a klippel, amelyet két nap alatt több, mint egy millióan tekintettek meg. Ekkor éreztük Nagy Szilárddal, hogy az általunk közvetített mondanivalóra és előadásmódra hatalmas az igény és folytatnunk kell a közös munkát ezen a nyomvonalon. 

Korábban írtuk


– Az is ezt igazolja, hogy a Drága Hazám című számuk bekerült a Duna Televízió A Dal 2021 című műsorába…

– Igen, és nagyon hálásak vagyunk, hogy még szélesebb közönséghez eljuttathatjuk a sajátos stílusunkat. Demjén Ferenc, Pataky Attila, Vikidál Gyula, Balázs Fecó vagy éppen Charlie dalain nőttünk fel, a mai napig velük rezonál a szívünk. Az általuk lefektetett könnyűzenei hagyományokat a mi generációnkból azonban szinte senki nem viszi tovább, noha egy rendkívül értékes örökséget alkottak, így magunkra vállaltuk ezt a missziót. A műsor egyébként szombatonként 19.35-től lesz látható január 30-tól. 

– Miként jellemezné ezt az örökséget? 

– Az említett előadókat rendkívül igényes zeneiség, hangszerelés, nagyívű énekek és mély mondanivaló jellemzi. Nem egynyári slágereket írtak, hanem olyan üzeneteket fogalmaztak meg, amelyek a mai napig hatnak az emberek lelkére. 

– Nemrég Pataky Attilával és Gömöry Zsolttal dolgozták át közösen az Edda Utolsó érintés című dalát Eltévedt szép világ címmel. Ezt a számot is klasszikus magyar könnyűzenei hagyományok feltámasztásának szándéka inspirálta?  

– Törekedtünk rá, hogy a dal felnőjön az eredeti változathoz, de az együttműködést a véletlen szülte. Augusztusban a Hősök terén koncerteztünk, ekkor találkoztunk először Pataky Attilával és ő vetette fel, hogy feldolgozhatnánk egy Edda Művek-dalt. Egy ilyen megtisztelő gondolatra pedig természetesen nem lehet nemet mondani. A rocktörténet igazi gyémántjáról van szó, így nagyon ügyeltünk rá, hogy megőrizzük az eredeti szellemiségét. És akár az Európa 2020 esetében, ezúttal is arra törekedtünk, hogy reflektáljunk a jelenre. Szerettünk volna egyszerre méltó és tiszteletteljes emléket állítani a járvány áldozatainak, de az újjászületés és a remény üzenetét is közvetíteni.