Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának megnyitó ünnepségén a magyar táncházmozgalom atyját, Sebő Ferencet idézve hangsúlyozta, „a hagyományt nem ápolni kell, ugyanis nem beteg, nem is őrizni kell, ugyanis nem rab: a hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.” A miniszterelnök a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását újabb őrhelynek nevezte, amely a magyarságot megtartó rendet erősíti. – Világszínvonalú múzeumban világszínvonalú kiállítást nyitottunk – fogalmazott a miniszterelnök.

A Néprajzi Múzeum hatalmas, mintegy háromezer négyzetméteres kiállítótérének nyolc tematikus egységben több ezer műtárggyal találkozhatnak a látogatók. A Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás az intézmény több mint százötven éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történeteken keresztül gondolkodjon és gondolkodtasson a múzeum magyar és nemzetközi tárgyai által őrzött tudásról. A látványos tárlat nem kiemelt műtárgyak ragyogására épül, hanem arra törekszik, hogy a látogatók kreatív és részletgazdag megoldásokon keresztül felfedezhessék fel a tárgyak és történeteik egyediségét. A szerteágazó, hihetetlenül informatív kiállítás igazi kaleidoszkóp: attól függően ki, mikor tekint bele, mindig változó, színes képet kap az őt körülvevő világról.

Az új tárlaton bejárhatjuk a világot Kalotaszegtől Afrikáig a fonográffal népzenét gyűjtő Bartók Bélával, az Óceániát felderítő Bíró Lajossal vagy az archaikus népi kultúrát kutató Györffy Istvánnal, megnézhetjük, milyen viseleteket, bútorokat láthattak a Néprajzi Múzeum első állandó kiállításának látogatói 1898-ban, érezhetjük az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Falu miliőjét is. A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításával hazánk olyan kulturális térrel gazdagodott, amely kultúráknak, generációknak, hagyományoknak olyan találkozóhelyet teremt, ami hozzájárul egy elkötelezett és identitásában erős nemzet fejlődéséhez.

A tárlaton több mint háromezerhatszáz eredeti, restaurált tárgy, ezerhatszáz fotó, ezer történet, százféle értelmezés hozza közelebb a kiállítás anyagát. A kiállítás legrégebbi és egyben legtávolabbról származó műtárgya egy 731-ben készült, 170 kg-os maja uralkodó sztélé, a legfrissebb műtárgya pedig az a matyó kötény, amelyet másfél hónapon keresztül kifejezetten a kiállításhoz készítettek a Matyó Népművészeti Egyesület hímzőasszonyai. A kiállítás Magyarország és a Kárpát-medence öröksége, amelyet közel kilenc év alatt, tizenkét fős kurátori csapat közösségi fejlesztése mellett mintegy kétszáz múzeumi és kétszáz külső munkatárs hozott létre.

Korábban írtuk