Lásson egy angyal szemével!
Különleges látványban lehet része annak, aki ellátogat a Néprajzi Múzeum nyugatioldalán található Városliget Látogatóközpontba: a Hősök terén álló Gabriel arkangyal szobrának pontos, az eredetivel megegyező méretű, öt méter magas mása ugyanis az épületbe költözött. A február 5-én nyílt, ingyenes tárlat apropója, hogy Gábriel arkangyal szobrát 120 év után először emelték le helyéről és szállították el egy átfogó restaurálásra.
„Magyarország őrangyala. A Hősök tere Gábriel szobra” címmel nyílt látványos élménytér a Városliget Látogatóközpontban. A tárlat már csak azért is érdekes, mert a közel öt méteres magas szobrot ilyen közelről – még ha másolatról van is szó – kevesen láthatták, most azonban a közönség is megcsodálhatja az egyébként 36 méter magasan látható alkotást, sőt, akár szelfizhet is vele. A február 5-től ingyenesen látogatható kiállítás létrejöttének apropója a Gábriel arkangyal szobor átfogó restaurálása, amelynek köszönhetően 120 év után először emelték le helyéről az alkotást, hogy teljesen megújítsák.
Gábriel alászállt
A tárlat gerincét hét vetítési állomás adja: archív felvételeken, és egyéb vizuális alkotásokon keresztül idézik meg az emlékmű létrejöttét, és az azt követő évtizedeket, egészen napjainkig. A tárlat legizgalmasabb eleme az interaktív szelfipont: a Gábriel arkangyal hatalmas szobormásolata előtt ugyanis képek készíthetők, az automatikus gesztusvezérléssel működő rendszer lehetővé teszi, hogy a használóik saját digitális emléket készítsenek. Az élménytér másik látványos része az íves falra vetített installáció, ahol a nézelődő virtuálisan felmehet Gábriel arkangyal szobra mellé, és annak szemein keresztül megcsodálhatja, milyen csodás panoráma tárul az angyal elé 36 méter magasságban.
Több, mint 120 év után szükségessé vált Gábriel arkangyal szobrának a leemelése a Hősök terén álló monumentális millenniumi emlékmű korinthoszi oszlopáról. A közel 5 méter magas bronzszobor állapota drasztikusan leromlott, a korábbi felújítások során csak esztétikai beavatkozásokat végeztek el rajta, ezért felújítása elkerülhetetlennél vált. A munkálatok első és egyben leglátványosabb fázisában a vagyonkezelő Városliget Zrt. megvalósításában egy hatalmas állványrendszer épült a 36 méter magas oszlop köré, mely lehetővé tette a szobor aprólékos helyszíni felmérését, valamint előkészítését a leemelésre. A szobor „földre szállása” és restaurátor műhelybe szállítása sokszorosan összehangolt, mérnöki precizitást igényelt – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
Érdekesség, hogy a szobrot több darabban emelték le az oszlopról, és még a magasban leválasztották Gábriel arkangyal kezéből a Szent Koronát és a kettős keresztet.
Párizs is megcsodálta
A Millenniumi Emlékmű megalkotása az 1896-os magyar honfoglalás ezeréves jubileuma kapcsán született meg: a helyszínt 1894-ben jelölték ki, az Andrássy út városligeti torkolatát, azaz a mai Hősök terét. A Schickedanz Albert építész által megálmodott oszlopcsarnok és a Zala György szobrász keze alól kikerült szoborcsoport művészeti remekmű, amely egyaránt szimbolizálja a magyar államiság fénykorát és a Habsburg-dinasztiával kötött kiegyezést. Az emlékmű központi eleme a 36 méter magas kőoszlopon álló, impozáns méretű Gábriel arkangyal szobor, amely a magyar apostoli kettős keresztet és a Szent Koronát tartja: az 1900- as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Zala György szobrászművész alkotását a következő év őszén avatták fel, 1901. október 24-én.
A szobor a következő évtizedekben állta az időjárás viszontagságait. 1995-1996-ban került sor a restaurálására: ekkor azonban a Hét vezér szoborcsoport és Gábriel szobrának csupán esztétikai rekonstrukciójával foglalkoztak, szerkezeti elemeivel nem. A 2021-es, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt a szobor felületi tisztítását és újrapatinázását végezték el, a szakemberek ekkor szembesültek azzal, hogy a korrózió szerkezeti problémákat okozott, és átfogó restaurálásra lesz szükség. Főként a bronzalak és a szobrot tartó korinthoszi fejezet bronzdíszeinek rögzítését találták kritikus állapotúnak.
2024 őszén nyílt lehetőség rá, hogy a Városliget Zrt. a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködve felújítsa a szobrot. Az előkészületek során 3D-szkenneléssel dokumentálták az eredeti állapotot, jelenleg a szobor alapos restaurátori vizsgálata zajlik a műhelyben, azért, hogy kiderüljön, milyen eszközökkel és technikákkal tudják mielőbb helyreállítani az alkotást. A szobor restaurálása a vizsgálat eredményeitől függően valószínűleg tavasszal kezdődik.
Érdekesség, hogy a Millennium Emlékmű oszlopfőjének vizsgálata közben, a szobor
alapzatában időkapszulára bukkantak a szakemberek. Az oszlopfő legfelső kőeleme alatt egy borosüveget rejtettek el 120 évvel ezelőtt, egy összehengerelt papírdarabbal és nyolc korabeli pénzérmével együtt. Az üveg valószínűleg a beépítés során eltörhetett, a papír pedig a nedvesség hatására elmállott, olvashatatlanná vált, így a tárlatra a papírt ugyan nem, de az érméket és a borosüveg cserepeit kiállították, emlékezve a százhúsz évvel ezelőtt az emlékművön dolgozó szakemberek gesztusára.
De ki is az a Gábriel?
Gábriel arkangyal az Ószövetségeben és az Újszövetségben is szerepel: az Ószövetségben Dániel próféta látomásának értelmét magyarázza, míg Lukács evangéliuma úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Gábriel arkangyal adja hírül Zakariás papnak Keresztelő János születését és ő jelenik meg Máriánál Názáretben, hogy átadja az angyali üdvözletet, a Megváltó születéséről. Gábriel arkangyal ünnepe március 24, ami nem véletlen: az angyali üdvözlet ünnepe ugyanis éppen másnapra, azaz március 25-re esik.
Gábriel arkangyal szobra nem csupán egy műalkotás, hanem a magyar nemzeti identitás egyik emblematikus jelképe, amely több mint százhúsz éven át őrködött történelmünk felett. Gábriel arkangyal és a magyarság kapcsolata nemzetünk gyökereihez nyúlik vissza: ő volt az isteni hírnök, aki II. Szilveszter pápának álmában megjelenve meghagyta, a szentatya Géza nagyfejedelem fiának, Istvánnak küldje el a koronát – idézte fel az ezeréves történelmi hagyományt Móczár Gábor, a Hősök terével, mint nemzeti emlékhellyel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat ellátó Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. Hozzátette, a cél, hogy a szobrot nemcsak vizuálisan, hanem szerkezetileg is az eredeti állapotában állítsák helyre.
