Ugyanakkor a mesterségesen felgyorsított elavulás elve a designt felhasználja a bevételek növelésére is. A termék külső változása újabb és újabb vásárlásokra ösztönzi a fogyasztót. Ez a legjobban a ruha és kiegészítői esetében figyelhető meg, de hasonló a helyzet a lakberendezés és nem kis mértékben például a mobiltelefon- vagy az autóvásárlás terén is.

A design alakulása rendkívül összetett folyamat, amely mindenre rányomja a bélyegét. Hatalmas befolyással van a világgazdaságra, az egyéni teljesítményekre, a szórakozásra, a művészetekre, a technikára és az oktatásra, ugyanakkor ezek is hatnak rá.

– A design három fő ága a környezettervezés, a tárgy és öltözködés, valamint a vizuális kommunikáció, mely utóbbi alkotóit tömöríti egyesületünk – mondja Futó Tamás, a hat évvel ezelőtt alakult Magyar Grafikai Stúdiók Egyesületének elnöke. – A tervezőgrafika nagyon széles palettán mozog, a csomagolás- és arculattervezéstől kezdve a könyvek megjelenítésén, a plakátokon át mindenféle felirat tipográfiájáig. Az egyesület azzal a céllal alakult, hogy a hazai tervezőgrafika terén tevékenykedő alkotókat, stúdiókat egymáshoz közelebb hozza, elősegítse egymás munkájának megismerését, ami jótékony hatással van a hazai tervezőgrafika színvonalára. Ezért alapítottuk az Aranyrajzszög Díjat is, amelyhez évente kiállítás is kapcsolódik.

Az Aranyrajzszög Díj korábbi díjazottja például Árendás József, akinek számtalan kulturális plakát mellett a Gyermelyi arculata fűződik a nevéhez. Orosz István sok egyéb plakátja és illusztrációja mellett a legismertebb a Tovariscsi konyec plakátja a rendszerváltás idejéből. Idén többek között Lőrincz Attila részesült díjban, aki például az Ezüstkanál Cukorcsalád grafikai tervét alkotta meg.

– Az utóbbi években egyre több esemény hozta az átlagemberhez közel a designt – mondja Futó Tamás. – Persze még messze vagyunk a skandináv országoktól, ahol a tárgy mellett a kirakatban ott a tervező portréja is. Nálunk sem reménytelen azért a helyzet, hiszen a vásárló észreveszi a különbséget az igényes és a kevésbé jó megjelenés között, vagy az igényes és az öncélú alkotás között.

A design hét számtalan programja között az egyik legérdekesebb a Lengyel Intézet Fiatal lengyel formatervezők és a fogyasztói társadalom című tárlata november 18-ig látogatható. A fogyasztással szembeni attitűdöt vizsgálja 42 tárgyon keresztül. Szintén érdekes a Design a Sötétbe című, november 4-ig nyitva tartó vándorkiállítás. A tapintással érzékelhető műveket a Vakok Állami Intézetében, a látók számára vizuálisan is élvezhetőket pedig a budapesti Cseh Centrumban állítják ki. A design leginkább láthatatlan – eddig észre nem vett – lényegét a Sterling Galéria Késkiállítása érzékelteti. A Magyar Iparművészeti Egyetemen az elmúlt években végzett több mint tíz fémműves tervező közel 30 munkája megmutatja, hogy a világ legősibb eszköze elkészítésében milyen sokféle formai lehetőség rejlik.

F. K.