Legyünk büszkék kulturális identitásunkra!

A magyarság a történelmi múlt viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését – mutatott rá A kultúra gyarapít! címmel az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián csütörtökön a kultúráért felelős államtitkár.

Hoppál Péter elmondása szerint a kormányzat szeretné a magyar kultúra jelentőségét mindenki számára láthatóvá tenni, és elérni, hogy a magyarok elégedetten nézzenek magukra a kulturális identitás szempontjából.

A konferencia címe sajnos még nem teljesen igaz a kulturális szférában dolgozók fizetésére, de már megindult a kulturális közalkalmazottak bérfejlesztése – jegyezte meg.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kultúra stratégiai ágazat, amely hozzájárul a gazdaság eredményességéhez is.

Az elmúlt két ciklusban a kormány ezért három fő irány mentén fejlesztette a kulturális ágazatot: a kulturális alapellátás program alapvető célkitűzése, hogy mindenki minőségi kultúrához juthasson. Hasonlóan fontos, hogy nem leépül, hanem épül a kulturális infrastruktúra: múzeumok épülnek és újulnak meg, hazatért a Seuso-kincs, megújul az Operaház, fejlesztik a közművelődési intézményrendszert és a könyvtári hálózatot.

Harmadrészt szeretnék presztízzsé tenni a kulturális identitást: mai nyelven beszélünk, de visszanyúlunk a gyökerekhez, őrizzük és közkinccsé tesszük népi kultúránkat – közölte.

Hoppál Péter elmondása szerint a kulturális alapellátás programját 2014 őszén hirdették meg, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű közösségekre és a határon túli magyarságra.

Jogszabályi szinten rögzítették, hogy mindenkinek joga hozzájutni a kulturális alapellátáshoz, és szabályozták ebben az önkormányzatok feladatait is, miközben növelték a településeknek járó kulturális normatíva összegét. Kincses Kultúróvoda címmel saját programot indítottak 2015-ben a legkisebb gyerekek kulturális fejlesztésére is – sorolta az eredményeket.

Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a gazdasági növekedés és a kulturális környezet javulása a látogatók számának gyarapodását hozta minden intézménytípusnál.

A közművelődési intézményrendszer évi 63 millió látogatót vonz, a könyvtári szolgáltatórendszer pedig már az ötezer fő alatti kistelepüléseknek is magas szintű ellátást biztosít, az aprófalvas vidékeken könyvtárbuszokkal, miközben zajlik a közgyűjtemények digitalizálása is – tekintette át a kulturális kormányzat tevékenységét Hoppál Péter.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a kulturális fesztiválok nemzetközi kapcsolatokban betöltött jelentőségéről tartott előadást.

A fesztiválok igen komoly szerepet töltenek be a nemzetközi kulturális turizmusban, amely a legigényesebb vendégkört képes Magyarországra vonzani – hangsúlyozta.

Mint elárulta, az Európai Fesztiválszövetség most véget ért találkozóján is azt tapasztalta, hogy a budapesti és magyar fesztiválélet európai szinten is egyre inkább a fókuszba kerül, különös tekintettel a Budapesti Tavaszi Fesztiválra (BTF) és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválra.

Káel Csaba emlékeztetett arra, hogy a kormányzattal és a fővárossal kötött finanszírozási megállapodás révén 2013-tól szilárd alapokra került a BTF és a CAFe Budapest pénzügyi helyzete.

A fesztiválok együttműködések révén a partnereik számára is lehetőséget teremtenek számos olyan program megvalósítására, amelyek enélkül nem jöhetnének létre – emelte ki.

Káel Csaba szerint a CAFe Budapest mára a régió legfontosabb kortárs művészeti fesztiváljává vált, melyhez több fővárosi rendezvénysorozat – például az Art Market Budapest – is csatlakozott, de a CAFe is indított egy új sorozatot, a Budapest Ritmo világzenei fesztivált.

Több kisebb fesztivállal jelentkezik minden évben a Müpa is, mint a Budapesti Wagner napok, a Régizene Fesztivál, a Rising Stars, az Európai Hidak és a Jazz Showcase – számolt be Káel Csaba.

MTI