Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában
Kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója a leletekről tartott pénteki pécsi sajtótájékoztatón.
L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre.
Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában feltárt területen 44 sírt találtak. A lelőhelyen előkerült érmék alapján a temetőt a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használták.
Mint kiemelte, a temető tudományos jelentőségét az adja, hogy segítségével az avar hódítás ideje pontosan datálható, és menete is rekonstruálható.
A tavaly augusztus és idén január között zajló feltáráson ezüst ivókürtöket, kerámiaedényeket, tucatnyi arany érmet, számos arany és ezüst fülbevalót, vaskardokat, íjmerevítőket, ezüst vereteket, valamint kisebb viseleti és használati tárgyakat találtak. A lovas sírokból zablák és kengyelek mellett nagy mennyiségű aranyozott lószerszámdísz is előkerült.
A temető alacsony rablottsága miatt a leletek segítségével jól rekonstruálhatók a temetkezési szokások, valamint a korabeli férfi és női viseletek – hangsúlyozta Tóth Zsolt.
L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban lezajlott a régészeti szakma átalakítása Magyarországon, annak keretében pedig idén januártól működik az MNM égisze alatt a korábbi széttagolt rendszert összefogó Nemzeti Régészeti Intézet.
Mint mondta, az új struktúra a lehető legmagasabb szinten biztosítja mind a személyi, mind a technológiai hátteret az országban folyó régészeti feltárásokhoz, kutatásokhoz.
Az új rendszernek köszönhetően a jövőben komolyabb forrásokból, hatékonyabban, intenzívebben dolgozhatnak a magyar régészek – hangsúlyozta L. Simon László, és reményét fejezte ki, hogy lehetőség lesz egy több évtizedes adósság törlesztésére, Magyarország átfogó régészeti topográfiájának elkészítésére is. Utóbbi – fűzte hozzá – ahhoz nyújt segítséget, hogy „a régészek ott áshassanak, ahol a leletek vannak”.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, a feltárások most azért történhettek meg, mert a magyar gazdaság jól teljesít, és így autópálya épülhet a térségben.
Kiemelte: amennyiben bizalmat kap a jelenlegi kormány, további jelentős közlekedési beruházások történnek az országban és a települések háromnegyedéről 30 percen belül elérhetővé válik egy négysávos út 2025-ig. Ez azt is jelenti, hogy 10 magyar lakosból 9-nek megadatik majd ez a lehetőség – mutatott rá.
Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese közölte: a feltárások az M6-os autópálya Bóly és az országhatár között épülő szakaszán egy leendő üzemmérnöki telephely helyén történtek.
Beszámolt róla, hogy a sztráda 2024-re épül meg 20 kilométeren három csomóponttal, Villány bekötésével. Hozzáfűzte: a szakasz átadásával teljessé válik a Balti-tengert és az adriai partszakaszt összekötő európai gyorsforgalmi úthálózat magyarországi része.
