Hirdetés

Miután annak idején Tony Scott elkészítette a Top Gunt, nem sokkal később a sikert egy hasonlóképpen a száguldás élményére építő produkcióval, az autóversenyzőkről szóló Mint a villámmal próbálta meglovagolni. És erre mit tett Joseph Kosinski, miután befejezte Tom Cruise vadászrepülős filmjének meglepően kiváló folytatását? Forma–1-es pilótákról forgatott egy igazi nagyszabású blockbustert. A mérnöki szemléletű direktor ezúttal is megcsillogtatta kvalitásait, a versenyjelenetek intenzívek, látványosak és átélhetőek, a mesteri kameramunka mellett annak is köszönhetően, hogy a lehető legkevesebb számítógépes effektust használták, így végig elhisszük, hogy valódi gépszörnyek dübörögnek a vásznon. Ezúttal azonban Kosinski az emberi drámák tekintetében alulmarad, a sztori közhelyes – egy visszavonult, kiégett, de újabb esélyt kapó pilóta és egy feltörekvő fiatal kollégája rivalizálását láthatjuk –, így amikor nem zúgnak a motorok, olykor unalomba fullad a cselekmény. Noha Brad Pitt a még mindig elképesztő karizmájával ezeket a jeleneteket is képes megmenteni, de így is fájdalmas, hogy egy instant hollywoodi klasszikus helyett csak egy korrekt film született, amely elsősorban a sportág rajongóinak lehet izgalmas.