Lúdtollból pennát faragni
A Petőfi 200 emlékév tiszteletére október 15-én Kiskőrösön történelmi emlékhellyé avatják Petőfi Sándor szülőházát, és ünnepélyes keretek között adják át a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum két új állandó kiállítását. Kiskőrösön azonban nem csak a nagy évfordulókon emlékeznek meg a város híres szülöttéről: utánajártunk, mikor és hogyan indult virágzásnak Petőfi-kultusz, és mi tartja még mindig elevenen a költő-forradalmár emlékét.
A koromfekete sötétségben dübörgő, vad zene szól, majd hirtelen egy tucat villogó szemű zsivány kerül elénk a semmiből. Lekaszaboljuk őket, sőt, még a tanyájukat is porrá égetjük, lóra pattanunk, hogy aztán medvékkel, oroszlánokkal és egy félelmetes sárkánykígyóval megküzdve végül a meseszép Tündérországban találjuk magunkat. A kiskőrösi János Vitéz Látogatóközpont mesés labirintusában vagyunk, ahol szó szerint megelevenedik Petőfi híres költeménye – a városban azonban nem csak az interaktív irodalmi kiállítás köthető Petőfi személyéhez.
– A János Vitéz Látogatóközpont mellett a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, valamint a műfordítói szoborpark is a kiskőrösi Petőfi-kultusz része. Nemcsak az ország, hanem a világ minden pontjáról jönnek hozzánk látogatók – szögezi le Filus Erika, az intézmények igazgatója.
A „világ minden pontjáról” megfogalmazás korántsem túlzás, elég csupán a műfordítói szoborpark Kínából érkező vendégeire gondolni: többek közt Lu Hszün, a híres kínai Petőfi-fordító irodalmár unokája is tiszteletét tette Kiskőrösön. Kínában ugyanis igen sokra tartják Petőfit, olyannyira, hogy a Távol-Keleten ma már iskolai tananyag a ’48-as forradalomban tevékeny részt vállaló költő munkássága – a Szabadság, szerelem című költeményét minden kínai iskolásnak kívülről kell fújnia.
A szoborpark ötlete egyébként az 1980-as évekből ered, azóta állítanak a Petőfi verseit idegen nyelvre átültető, elhunyt műfordítóknak mellszobrot Kiskőrös szívében, az emlékmúzeum és a költő szülőháza közötti téren. Lu Hszün és Szonjong szobra mellett ma már több mint egy tucat portré sorakozik a legkülönbözőbb nemzetek képviselőivel, mint például az olasz Giuseppe Cassone vagy Leonyid Nyikolajevics Martinov műfordítók mellszobrával.
Hét, mint a mesében
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára újult meg a szülőház állandó kiállítása is. Ebben a város szívében álló, puritán, öreg parasztházban született Petőfi, éppenséggel abban az ágyban, amit az enteriőrben állítottak ki a kurátorok. A szobában még egy Petrovics István nevével díszített láda is helyet kapott, valamint a család fafaragással díszített, robusztus szekrénye.
– A kiállítással a költő születésének, keresztelőjének és persze a családnak állítunk emléket, helytörténészünk mindent kikutatott abból a rövidke időszakból, amíg a család Kiskőrösön élt – magyarázza Filus Erika. A házat Petrovics István 1822-ben bérelte ki Makovinyi Márton borbélymestertől, ekkor költöztek át ide Petrovicsék a mészárszék mögötti aprócska helyiségből, ami eleinte hármójuknak – Petrovics Istvánnak, Hrúz Máriának és Annának, azaz Mária húgának – lakásaként szolgált.
A szülőház mellett áll a felújított Emlékmúzeum épülete, a 7 év című, új állandó kiállítás a földszinti terekben, míg a Petőfi személye által ihletett képzőművészeti műtárgyakból rendezett időszaki tárlatok a galérián kapnak helyet. Filus Erikával körbesétálunk a vadonatúj helyiségekben: a teljes életmű megszületésének hét évét – meseszerű a szám – öleli fel az állandó kiállítás, az 1842-től 1849 nyaráig tartó időszakot. A fókuszban a huszonéves fiatalember korát meghazudtolóan érett írásai állnak, a versek, az elbeszélő költemények, a drámák, az úti leírások, egyszóval mindaz, ami ezt a hét évet jellemezte. Emellett persze felvillannak a korabeli történelmi események is, és az életéhez szorosan kapcsolódó személyek portréi – mint például az utókor által sokáig félreismert Szendrey Júlia alakja.
– Júlia a költő testi-lelki és szellemi társa volt, műfordító, a női irodalom egyik első jeles képviselője. Ma már árnyaltabban látjuk az ő személyiségét: szenvedélyesen szerette Petőfit, ám elvesztése után nem vállalhatta a „nemzet özvegye” szerepet.
Legenda születik
Kiskőrösön Petőfi emléke nagyon eleven, olyannyira, hogy szinte úgy érezzük, egyszer csak kisétál majd az egyik kávéház ajtaján. Filus Erika szerint nem csupán arról van szó, hogy a város rendben tartja Petőfi szülőházát vagy közintézményeket nevez el róla: a hozzá kötődő hagyományok nemcsak az intézményrendszernek, hanem a magánembernek is igen fontosak.
– Petőfi az 1849-es fehéregyháza-segesvári ütközetben tűnt el július 31-én. Szendrey Júlia a harcok után bejárta a környéket, kutatott a férje után, de nem talált a nyomára. Ekkor már országosan híre ment a költő halálának, amibe a közvélemény nem akart belenyugodni. Petőfi személye egyet jelentett a magyar szabadsággal, talán ezért is romantizálta az utókor olyannyira az alakját – magyarázza Filus Erika. Az 1850-es években a kortársak már összegyűjtik a kéziratait, a hozzá köthető tárgyakat, történeteket. Sárkány János, Petőfi egykori aszódi iskolatársa a kiskőrösi evangélikus egyházi regiszterekben megtalálja Petőfi keresztelési anyakönyvi bejegyzését, és közzéteszi a Vasárnapi Újságban, a kiskőrösi ház pedig Petőfi szülőházaként bekerül a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjteményi adattárba. És ami a civil kezdeményezés egyik legszebb példája: az 1850-es években a helyi iparosok magánadakozásból összeadják a pénzt az ország első köztéri Petőfi-szobrára, amely Gerendai Antal szobrászművész pesti műhelyében készül, és 1862-ben állítják fel Kiskőrös szívében. Az országos Petőfi-kultusz kezdete azonban mégis inkább az 1880-as évhez kötődik, mikor Jókai Mór megnyitja a szülőházat a nagyközönség előtt a pesti székhelyű Magyar Írók és Művészek Társasága nevében – tíz évvel később kerül a szülőház gondozásának és működtetésének feladata Kiskőröshöz.
A harang is megrepedt
1822-től mindössze három éven át él a Petrovics család Kiskőrösön, mégis nagy tiszteletre tesznek szert a helyiek körében. Filus Erika szerint ezt bizonyítja az is, hogy Petrovicsékat több család is felkérte keresztszülőnek, míg az Alexanderként keresztelt kisfiúnak hat keresztszülőt jegyzett be a helyi evangélikus templom lelkésze – akkoriban nagyon komolyan vették a keresztkomaság intézményét.
– Sándor születése után két évvel a család Kiskunfélegyházára költözött, ám valószínű, hogy később is visszajártak rokonlátogatásra Kiskőrösre, bár erre nincs bizonyítékunk – mondja az igazgató. Kiskőrösön a mai napig két történetet mesélnek a költőről, fűzi hozzá. Az egyik szerint a kis Sándor születésekor, Szilveszter éjjelén olyan erővel kezdett kongatni a templom harangja, hogy megrepedt. Kétségtelenül felfedezhető e történetben némi mesés elem, mint a másik helyi legendában is. Eszerint Sándorka Kiskőrösön járt iskolába, a helyi tanító úr pedig egy alkalommal nagyon megfeddte, észrevette ugyanis, hogy a ludak farktollát húzgálja ki és abból készít pennát magának. Az igazság az, hogy a gyermeket Kecskeméten íratták be az iskolába, bár kétségtelen, hogy igen korán: jó eszű gyerek lévén már öt és fél évesen koptatta az iskolapadot.
A helyi legendák az évek hosszú sora alatt önkéntelenül is újabb és újabb adalékokat tettek hozzá a Petőfi-legendáriumhoz, éppúgy, ahogyan a költő alakját a köztudatban megőrizni szándékozó jelenkori hagyományok is. Kikőrösön ma szokás, hogy a friss házasok első útja Petőfi szülőházához vezessen, míg az érettségiző diákok ballagásuk során az emlékmúzeumot ejtik útba egy-egy szál virággal. A Szilveszter napjához kötődő programok pedig tényleg megmozgatják az egész várost: a január 1-jén az ország bármely pontján született gyermekeket és családjukat ünnepélyes keretek között meghívják Kiskőrösre, és megajándékozzák őket egy-egy névre szóló Petőfi-összessel, az óév utolsó estéjén pedig igazi Petőfi-ünnep veszi kezdetét. A helyi amatőr színészekből álló Szilveszter Társulat a költő és kortársai műveiből egész estés darabot ad elő, amit ráadásul az újév első heteiben megyejáró turné is követ – tavaly a kecskeméti Katona József Színházban is felléptek. A rendre nagy sikerű előadás után szülőháza előtt emlékeznek meg a költőről, amit a XIX. század közepét időző fogásokat és Petőfi kedvenceit feltálaló vacsora követ. Éjfél után az evangélikus templomban megtekinthető az eredeti keresztelési anyakönyv, a jelenlévőkre pedig újévkezdő áldást oszt a lelkész.
Vagyis Kiskőrösön nem csak az emlékév szól Petőfiről: a versautomatától a verspadokon át a helyi nevezetességekig és a költő kapcsolatát felelevenítő, a városban végigjárható Petőfi-vonalig sok minden emlékeztet a forradalom költőjére. Filus Erika szerint mégis a közösségépítő rendezvények a legfontosabbak, amik a helyiekkel nem csak megismertetik Petőfi költészetét, hanem segítenek megőrizni és továbbadni a következő generációnak.
