E napot Háromkirályoknak is mondják, ezzel zárul a karácsonyi ünnepkör. A IV. század elején kezdett terjedni a keresztények körében Krisztus születésének, a Jordánban való megkeresztelkedésének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (azaz a napkeleti bölcseknek, másként mágusok) hódoló látogatásának ünnepeként.

Hirdetés

A keleti kereszténységben később Urunk keresztsége, az Egyházban a Háromkirályok látogatása került az ünnep középpontjába, ma is erre emlékezünk, 2014 óta parancsolt ünnepként, és ezen a napon történik meg a vízszentelés, amikor a pap sót áld meg, majd a szentelő imádság közben feloldja azt a vízben. Ezáltal lesz a hétköznapi vízből keresztvíz és szenteltvíz, előbbit a keresztelőkútban őrzik, utóbbival számos áldást és szentelést végez a pap.

Ebben az időszakban történik meg a ház-, illetve lakásszentelés. Ennek során a pap, szükség, például paphiány esetén a keresztény családfő a liturgia során az alkalomra rendelt imádság keretében meghinti szenteltvízzel a helyiségeket, és a szemöldökfára vagy a bejárati ajtóra felírja az évszámot és a Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e hajlékot) áldást rövidítő C, M és B betűket, idén így: 20+C+M+B+26. A szentelést az év során többször is el lehet végezni.

Érdemes és üdvös föleleveníteni a házszentelés hagyományát.

Kapcsolódó cikkünk

Antal András katolikus lelkipásztor vízkereszti házszenteléskor az ajtó szemöldökfájára szentelt krétával felírja az évszámot és a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit Földi Sándor házában a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépa tanyavilágában 2019. január 9-én
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd