Az esztergomi Duna Múzeumban december 4-ig látogatható kiállítás címe sokakat meglepett. Ha viszont tudjuk, hogy életéből több mint két évtizedet magyar földön töltött és klasszikus értelemben vett polihisztorként úgy ismertette meg a világgal ezt a területet, mint előtte soha senki, akkor már érthető az iránta megnyilvánuló tisztelet.

Marsigli 1658-ban született bolognai grófi családban. Huszonegy éves volt, amikor velencei követekkel egy évet töltött Isztambulban, ahol megismerte a török birodalom belső viszonyait. Visszatérve katonai pályára lépett, hogy meggyőződéses keresztényként az oszmánok ellen harcoljon. I. Habsburg Lipót császár hadmérnökeként Győrbe került, ahol a törökök fogságába esett. Rabszolgaként vitték magukkal Budára, ahol növényi nedvekkel feljegyzést készített a vár gyenge pontjairól, végül váltságdíj ellenében tért haza.

A kiállítás megrendezése dr. Deák Antal András főmuzeológus elképzelése szerint valósult meg. Figyelme akkor fordult az olasz tudós felé, amikor hozzákezdett a Duna Múzeum által évekkel ezelőtt megvásárolt hatkötetes a Danubius Pannonico Mysicus, azaz a Duna magyarországi és szerbiai szakasza című híres kiadványának lefordításához. Ösztöndíjjal Bolognába utazott a hagyaték tanulmányozására, ennek során bontakozott ki előtte a kor egyik legátfogóbb tudású személyiségének alakja.

– Rendkívüli képessége volt a legtehetségesebb munkatársak kiválasztásához. Megkérte például a régi magyar irodalom kiválóságát, Rozsnyai Dávidot, hogy fordítsa latinra Erdély török időket felölelő korszakáról Isztambulban törökül írt művét, míg térképrajzoláshoz a rendkívül tehetséges, nürnbergi Johann Christopf Müllert hívta Magyarországra – számol be kutatása eredményeiről Deák Antal András.

Marsigli katonaként részt vett a török Magyarországról való kiűzésében, többször meg is sebesült. Buda 1686-os viszszafoglalását nagyban segítették fogolyként készített jegyzetei, ugyanakkor az ostrom végeztével ő akadályozta meg, hogy a keresztény zsoldosok szétlopják Hunyadi Mátyás középkori kódexeit. A törökkel szövetséges Thököly Imre üldözése közben 1690-ben bukkant az erdélyi Gyergyószárhegy ferences kolostorában a XIII. századi keresztény neveket és ünnepeket tartalmazó rovásírásos botnaptárra. Róla készített másolata mindmáig a leghosszabb, majd kétszáz szóból álló, ma is könnyen érthető rovásemlékünk. A tokaji felkelés hírére, a Bécsbe siető ifjú II. Rákóczi Ferencet ő figyelmeztette, hogy legyen résen, mert már készen áll ellene is az elfogatóparancs.

– Élete fő műve, a hatkötetes Duna-monográfia a bécsi Kahlenberg hegytől az al-Dunáig terjedő folyamszakaszt ábrázoló, páratlan szépségű térképekkel kezdődik. Marsigli nevéhez fűződik Magyarország első postatérképének és a világ első tematikus, kereskedelmi térképének elkészítése – ismerteti Marsigli jelentőségét a főmuzeológus.

Érdeklődése azonban ennél lényegesen szélesebb körű volt. A Dunán és a Tiszán víz sebesség-méréseket végzett, leírta a vizek mentének növény- és állatvilágát, a Kárpát-medence római kori emlékeit, fogságból történt szabadulása után pedig könyvet jelentetett meg a kávéfőzés művészetéről. Szakértők szerint ennek nyomán terjedt el Európában a kávéfogyasztás szokása.

1704-ben, a spanyol örökösödési háborúban tábornokként egy várostrom során a kilátástalan védekezés helyett a megadásra adott parancsot. Osztrák származású irigyeinek befolyására a császárnál kegyvesztetté lett, földönfutóként készülő Duna-könyvének kéziratait is csak titokban csempészhette külföldre. Előbb a Royal Society, majd a párizsi és montpelliere-i akadémiák fogadták tagjaik sorába. Kegyvesztettségét követően csak a tudományoknak élt, szülővárosában halt meg 1730-ban.