Mátyás király Kínában

Hogy miért Mátyás király? Szentmártoni Lívia, a Sanghaji Magyar Főkonzulátus kulturális és oktatási diplomatája tavaly év elején elhatározta, hogy a lezárások miatt a lakásokba kényszerülő kínai gyerekek számára létrehoznak egy karanténmese-programot. Lívia az ötletével Simon Adriennhez fordult, akivel évek óta jó barátságban vannak és a kínai-magyar kapcsolatok ügyét egyaránt szívükön viselik. Lívia azt kérdezte Adrienntől, hogy lenne-e kedve a hagyományos magyar népmeséket lefordítani kínaira. Simon Adrienn-nek természetesen azonnal megtetszett az ötlet, de azt javasolta: inkább Mátyás király történeteit fordítsák le, mivel az igazságos király karaktere sokkal érthetőbb a kínai gyerekek számára, mint a magyar népmesék bonyolult szimbolikája és karakterei.

– Pekingben jártam egyetemre, és abban az időben ment egy sorozat az egyik kínai televíziós csatornán Qianlong (Csien-lung) császárról. Rengeteg olyan párhuzamot fedeztem fel a két uralkodó ábrázolásában, aminek láttán már akkor azt gondoltam magamban, hogy ezek a történetek mintha Mátyás királyról szólnának: álruhába öltöző uralkodó, aki elvegyül a nép között és igazságot tesz – mondta a demokrata.hu-nak.

Simon Adrienn azért is érezte közel magához a felkérést, mivel mindig is nagy rajongója volt a meséknek és a minőségi rajzfilmeknek egyaránt. Tapasztalatai szerint rengeteg jó minőségű rajzfilm kerül ki a kínai stúdiók alkotóinak keze alól. Ezzel párhuzamosan a kínai tévétársaságok Nyugatról is rengeteg filmet vásároltak, többek között a magyar Mikrobi is képernyőre került Kínában.

Nagyon sok európai mesének megvan a kínai megfelelője, illetve számtalan apró különbség is felfedezhető a két mesevilág között. A Hamupipőkének és a Piroskának megvan a kínai változata, illetve náluk is vannak pajzán mesék. Az egyik legfontosabb különbség azonban az, hogy a kínai kultúrában a sárkányok pozitív karakterek.

A magyar mesék sajátságos világot jelenítenek meg, ezzel együtt is joggal számíthatnak sikerre a kínai gyerekek körében. Azonban a kulturális különbségek miatt nem minden történet fogadható be könnyen a kínai gyerekek számára. Adrienn ezért azt találta ki, hogy megkér egy olyan kínai embert, aki maga is gyakorló szülő, hogy válassza ki azokat a Mátyásról szóló meséket, amelyeket ő maga is szívesen megnézetne a gyermekeivel. Dai Guangyu így került kapcsolatba a csapattal, és kiválasztotta azokat a történeteket, amelyeket az időközben létrejött csapat (Liu Yang, Ipolyi Éva, Lydia Lin, Li Zhen Árpád, Simon Adrienn) lefordított. Végül közel százan vettek részt valamilyen formában a szervezésben és a lebonyolításban, mindenki önkéntes alapon, ingyen.

– Ez egy ilyen jószándékú lavina volt – meséli Adrienn.

Szentmártoni Lívia mint az ügy koordinátora felvette a kapcsolatot a Sanghaji Írószövetséggel, akik vállalták, hogy a fordításokat tökéletesítik. A fordítások ellenőrzött változatait visszaküldték Magyarországra, a helyi kínai újság, az Új Szemle pedig megszervezte, hogy a helyi kínai közösség tagjai olvassák fel a meséket.

A helyszínt a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Színház biztosította. A meseolvasásról videókat készítettek, ezeket pedig a főkonzulátus feltöltötte a kínai videómegosztóra, a Youkura. Egyelőre csak két videót osztottak meg, és csak a meghívottak láthatják ezeket, a tervek szerint azonban hamarosan a széles közönség számára is elérhetőek lesznek a magyar mesék.

– Az előadásmódon látszik, hogy nem profi mesemondókkal van dolgunk, de az apró hibák nagyon otthonos hangulatot teremtettek az egész produkciónak – mondja Simon Adrienn.

A második mesét Dr. Chen olvasta fel, aki a patikájáról és saját gyógyszereiről ismert Magyarországon. Adrienn úgy fogalmaz, különösen megható volt látnia, hogy a kínai üzletember teljesen belehelyezkedett a mesemondó szülő szerepébe, és maximális átéléssel, a gyerekeket időnként megszólítva olvasta fel a történetet.

– A gyerekek nagyon élvezték a meseolvasást. Érezhető volt az is, hogy kettős kultúrában nevelkedtek fel, a Kínában élő gyerekek fegyelmezetten hallgatták volna a történetet, a mi gyerekeink ezzel szemben nem zavartatták magukat, kommunikáltak a mesélővel – teszi hozzá.

Adrienn szerint a meséket, irodalmi szövegeket fordítani nagyon nagy kihívást jelent, a lehető legpontosabban kell visszaadni a tartalmat, miközben ügyelni kell a hitelességre. Az írószövetség segítsége ezért nagyon sokat jelentett a csapat számára, garancia volt arra, hogy a fordítás után megmarad a történetek mese jellege.

Hogy milyen sikerre számíthat Mátyás király Kínában, azt nem lehet megjósolni. Adrienn szerint a kínai piac nagyon nagy, viszont az országot éppen ezért valósággal elárasztották a gyerekeknek szánt tartalmakkal, óriási a verseny, és hihetetlen erős médiazajban kell eljutnia a magyar meséknek a célközönséghez. Adrienn azonban biztos benne, hogy a mostani produkciónak is meglesz a maga tábora, értékes színfoltot jelent majd a kínálatban. A mesediplomácia azonban sokkal fontosabb annál, mint ahogy azt sokan gondolják.

– Ha azt akarjuk, hogy ismerjék meg Magyarországot Kínában vagy bárhol a világban, akkor erre a mesék a legjobb eszközt jelentik. Csak egy példát emelek ki: régen volt egy nagyon nagy hatású kínai színész, Má Tyi, aki Ludas Matyiról kapta a nevét, mert nagyon tetszett neki a karakter gyerekkorában – meséli Simon Adrienn. – Ilyen nagy hatása lehet egy gyermekmesének.