Megemlékeztek Herczeg Ferencről halálának hetvenedik évfordulóján

Takaró Mihály József Attila-díjas író, irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke a megemlékezésen a 20. század első felének írófejedelmének nevezte Herczeg Ferencet.

Ezt a címet a kortársak adták neki, akik Jókai 1904-es és Mikszáth 1910-es halála után egyértelműnek látták, hogy az utód, a méltó folytatás Herczeg Ferenc – mutatott rá az irodalmár.

Szerinte az író nagyságát igazolja nemzetközi elismertsége is. Már első regénye, az 1890-ben megjelent Fenn és lenn nagy sikert aratott, a korabeli kritika is kedvezően fogadta – idézte fel.

Takaró Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy Schöpflin Aladár író, kritikus az író A dolovai nábob leánya című műve megjelenése után azt mondta, hogy „megindult Herczeg Ferenc drámaírói pályája, mely a Csiky Gergely utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete”.

A társaság elnöke úgy vélte, hogy az életmű középpontjában az emberábrázolás áll, de a műnem szempontjából sokrétű: Herczeg Ferenc a regény, a dráma, az elbeszélés, a tárcanovella, a publicisztika terén maradandót, örök értéket teremtő író volt.

Szólt arról is, hogy a Gyurkovics-regényciklusból színpadi- és filmváltozatok is készültek, amelyek rövid időn belül meghódították Európát, de játszották többek között az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Argentínában is. A Kék róka című vígjátékának filmes adaptációja pedig a magyar és a svéd némafilm egyik első darabja lett – hangsúlyozta Takaró Mihály.

Ismertetése szerint 1925-ben Az élet kapuja című kisregényét irodalmi Nobel-díjra jelölték. Az irodalomtörténész kiemelte: az indoklásban Herczeg Ferenc pályáját és elismeréseit sorolták fel, de a dokumentum melléklete tartalmazza Herczeg idegen nyelvekre lefordított műveinek listáját is. Már ekkor olvashatók művei többek között svéd, dán, norvég, német, francia, angol, olasz, szerb, horvát, cseh és még izlandi nyelven is. Takaró Mihály megjegyezte: a dokumentumot nemsokára kiadják fakszimile formában.

Az irodalomtörténész elmondta: Törökországban az 1930-as években alakult meg a Hungarológiai Tanszék, amelynek első produktuma Herczeg Ferenc Bizánc című regényének török fordítása volt, később a Kék róka, nemrég pedig a Pogányok című regénye jelent meg törökül.

Az irodalomtörténész beszélt arról is, hogy Herczeg Ferenc művészete ma újra reneszánszát éli. Színházak repertoárján folyamatosan szerepel a Bizánc, Az élet kapuja és a Kék róka. Napjainkban is újabb filmes feldolgozások készülnek műveiből, nemrég mutatták be a Fehér páva tévéfilmes adaptációját Majdnem menyasszony címmel. Takaró Mihály szerint ebből a filmből is kiderül, hogy Herczeg Ferenc milyen modern író volt.

Takaró Mihály szerint Herczeg Ferenc a nők ábrázolásában erősebb volt, mint a férfi alakok megfestésében. „A magánéletében visszahúzódó író mikroszkopikus közelségbe tudott hozni egy-egy alakot. A Kék róka főhőse is nő, és a Bizáncban az árulás igazi megtestesítője a császár mellett a felesége” – mondta.

Takaró Mihály kiemelte, hogy Herczeg Ferenc életműve a csaknem hét évtizednyi igazságtalan mellőzés után visszakerült megérdemelt helyére, a halhatatlanok közé a magyar irodalmi kánonban. A Nemzeti Színházban áll mellszobra, lakóhelyein emléktáblák őrzik nevét, az iskolákban a tananyag része lett, a középiskolákban kötelező érettségi tétel Az élet kapuja című regénye kapcsán.

„A történelem lehet valakivel szemben rövid távon igazságtalan, hosszú távon mégis egészen biztosan igazságot szolgáltat neki” – hangoztatta Takaró Mihály, hozzátéve: májusban jelenik meg a Herczeg Ferenc regényeinek és drámáinak világa című kötet, amely az író jelentős műveit mutatja be.