Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Látogatók az Úton Erzsébet királynéval című kiállítás megnyitóján a gyulai Almásy-kastélyban 2022. május 25-én
Hirdetés

Az Úton Erzsébet királynéval című kiállítás azt a térben, időben és személyiségében zajló, végtelennek tűnő utazást igyekszik felidézni, amely az uralkodónő életét jellemezte. A tárlat az önálló image-et építő divatikont, az életét folyamatosan keserítő protokollt kerülő, a sportot és aktív életmódot életelemének tekintő nőt állítja fókuszába.

Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott, ők rendelkeznek a világon a legnagyobb Sisi-gyűjteménnyel, folyamatosan vásárolnak műtárgyakat külföldről, kölcsönözni szoktak kiállításokra, de még soha nem hoztak létre a kastélyon kívül más intézménnyel közös tárlatot.

Mintegy három hónapja szereztek be egy királyi udvartartási ezüstkészletet, amelyet még soha nem látott „nemcsak a nagyközönség, de sok múzeumi munkatárs sem” – jegyezte meg. Ebből egy nagyobb tányér és egy cukortartó megtekinthető a gyulai múzeumban. „Csak a tányér 1,5 kilogrammnyi színezüst, képzelhető, mekkora súlya volt a teljes étkészletnek” – fogalmazott.

Mint hozzátette, most állítják ki először egy olyan vaddisznó agyarát, amelyet Ferenc József valóban Gödöllőn lőtt le. Emellett mintegy hatvan műtárgy és installáció mesél a királynéról a gyulai kastély időszaki kiállítóterének négy helyiségében, amelyhez a tudásanyagot is a gödöllői intézmény szolgáltatta.

A tárlaton egy működő makettvonat villantja fel Erzsébet királyné életének legfőbb állomásait. Egy utazóládát felnyitva megjelennek utazásainak állomásai, egy összesítő meg is mutatja, hogy – légvonalban becsülve az adatokat – Sisi életében 210 ezernél több kilométert tett meg, ami a korban ritkaságnak számított.

Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Erzsébet királyné mellszobra a Sisi-kiállítás megnyitóján

Egy másik szobában a kiállított tárgyakról érintőképernyős vezérléssel lehet meghallgatni a hozzájuk tartozó történetet. Így például a királyné lovaglóruhájáról kiderül, hogy a fűzőt hozzávarrták a szoknyához, és hogy Erzsébet három pár kesztyűt vett fel a lovagláshoz.

Egy másik ládában a sporthoz való viszonyáról lehet audiokommentárt meghallgatni, miközben 3 dimenzióssá kiegészített fotók jelennek meg.

Az egyik szobában, meghajolva egy tükör előtt, láthatóvá válik Vastagh György festménye, mintha a királyné köszönne ki a sátorból. Ugyanitt megnézhető és lapozható az 1867-es koronázásról kiadott emlékkönyv másolata, „amely még az eredeti kiadvány elkoszolódásainak a nyomait is hűen mutatja” – mutatta be a tárlatot az MTI tudósítójának Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.

Érdekességként egy egészalakos Sisi-sziluettet tükörcsíkokkal egészítettek ki, így megtekinthető, kinek mennyivel vastagabb a dereka a királynééhoz képest. A közeljövőben a látogatók kipróbálhatják, hogyan lehetett egy igazi dámanyeregben lovagolni; és aki egy személyiségtesztet elvégez, megtudhatja, hogy az udvartatás tíz magyar szereplője közül ki lehetett volna leginkább, ha abban a korban születik.

A kiállításhoz több kísérő rendezvény is kapcsolódik majd – ilyen lesz például a Nemzeti Lovas Színház június 5-i, ingyenes műsora a Várkertben.

Erzsébet királyné férjével, Ferenc József császárral 165 éve, 1857. május 25-én érkezett Békés megyébe, és töltötte az estét, majd az éjszakát az akkor Wenckheim-tulajdonban lévő gyulai kastélyban.

Korábban írtuk