Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: annak érdekében, hogy az országos múzeumnak otthont adó Károlyi-palota megfelelő színvonalon láthassa el feladatait – különös tekintettel a közelgő Petőfi Sándor-emlékévre – az épület megújítása is szükségessé vált. A Károlyi-palota közönségforgalmi terei és kiállítóterei mellett megújul a Petőfi állandó kiállítás és a Károlyi-kert is.

A környezetrendezés eredményeképpen helyreáll a történelmi kert és a kastély egysége, kitiltják az autókat az udvarról, nagyobb zöldfelület jön létre, a Nemzeti Múzeum kertjétől az Egyetem térig átjáró jön létre. Mindezen fejlesztések hozzájárulnak a PIM látogatottságának növeléséhez is – tette hozzá.

Árvai András építész a megújulás legfontosabb momentumának nevezte, hogy a palotakert és a Károlyi-palota újból egy egységet fog alkotni. Az épület kapuja, ahonnan a Károlyi-kertet a Károlyi utca felől meg lehet közelíteni, nemcsak a palota kapuja, hanem egyben a kert kapuja is lesz. Ez a passzázs reményei szerint összeköti majd az Astoriát az Egyetem térrel. „Az volt a célunk, hogy a múzeum tereit kihozzuk rögtön a kapualjba, hogy az erre járók láthassák, hogy itt egy múzeum működik” – magyarázta, hozzátéve, hogy ott, ahol jelenleg a pénztár és a ruhatár található, rögtön egy kiállítótérrel találkozhatnak majd az emberek. Emellett a múzeum kapualjában nyílik egy kis kávézó is.

Hozzátette: az építészeti átalakítások során a vizesblokkok elérhetőek lesznek a kiállítási terekből, illetve, hogy akadálymentessé tegyék a múzeumot, egy liftet is beépítenek. A múzeumban a fő attrakció a megújuló Petőfi-kiállítás lesz.

Korábban írtuk

Remeczki Rita tájépítész elmondta, hogy kerttörténeti szempontból is helytálló volt a megrendelő igénye. A védett kertet és a múzeum udvarát elválasztó kerítést lebontják, összenyitva a két területet.

A tervezés során azt a kettőséget szerette volna teljesíteni, hogy egy modern kori igény és a történelmi kapcsolat a régi Károlyi-kerttel megvalósuljon. A tájépítész ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a kert a régi történeti formákat már csak nyomaiban őrzi, a meglévő régi vadgesztenyesor talán az egyetlen emlék. Ezt a fasort megőrzik, egyetlen fát kell csak pótolni a szakértői vizsgálat alapján.

Az építész elmondta azt is, hogy anyagában és színeiben a klasszicista épület visszafogott színvilágát szerették volna visszahozni, ezért szinte szoborszerűen világos burkolatokat és berendezési tárgyakat terveztek. A központi ellipszis alakú tér mellett kisebb funkcionális tereket terveztek.

A főbejárat két oldalán olyan mobil bútorokkal berendezhető kisebb olvasóterek jönnek létre, amelyek a múzeum funkciójához alkalmazkodnak. A járófelületetek anyaga mészkő lesz, a Petőfi-szobrot jelenlegi helyéről áthelyezik a park másik oldalára, egy kisebb, intimebb helyre. Megújul a világítási rendszer is, a kert hátsó részében pedig mobil kiállítóhelyet alakítanak ki – ismertette a részleteket.

Ezzel a kialakítással a belső udvar egy körülbelül 200 fős rendezvény megtartására is alkalmas lesz – tette hozzá.

Vass Bottyán, a Petőfi Irodalmi Múzeum műszaki vezetője a gépészeti átalakításról szólva elmondta: az a feladtuk, hogy a kiemelt klasszicista műemléképületben a legmodernebb gépészeti rendszerekkel biztosítsák az állományvédelmi feltételeket. A munka során úgy kell beépíteni a gépészetet, hogy ne sérüljön az épített örökség. Az átalakítás során teljes egészében megújul az elektromos hálózat, akadálymentesen lesz megközelíthető a kiállítótér, amelynek valamennyivel nő a területe is.

Demeter Szilárd kérdésre válaszolva elmondta, hogy a teljes fejlesztésre 1,8 milliárd forintot kapott a múzeum a kormánytól, az elszabaduló anyagárak miatt ugyanakkor ebbe valószínűleg nem fognak beleférni – tette hozzá. A fejlesztés kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg, a munkálatok a tervek szerint Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáig befejeződnek.