Baán László felidézte: amikor a projekt indulásakor végignézték, hol vannak jelentős adósságai a kormánynak múzeumi téren, egyértelmű volt, hogy a Néprajzi Múzeumnak új otthonra van szüksége.

Hirdetés

„Az idén 150 éves intézmény most kap először saját célra készült épületet, egyből a legmodernebbet, nemzetközi szinten is: nemcsak felszereltségében, de szemléletében is” – közölte.

A gyűjtemény először 1896-ban éppen a Városligetben mutatkozott be, majd évtizedekig ott volt az otthona. Az intézményt a hetvenes években költöztették a Kossuth téri Igazságügyi Palotába, amely teljesen alkalmatlannak bizonyult múzeumi célokra – emlékeztetett.

A miniszteri biztos elmondta, hogy a Néprajzi Múzeum új otthonát a világ legjobb tervezőit megversenyeztetve keresték. Az anonim tervpályázat nemzetközi zsűrije végül egyhangú döntéssel választotta ki a Ferencz Marcel vezette Napur Architect tervét, amely egyszerre geometrikus és organikus formáival nagyon jól rímel a Magyar Zene Házára.

Korábban írtuk

„A két épület fantasztikusan egymásra talált a Ligetben. Egymástól talán, ha száz méterre vannak, de most, amikor már bezöldült a környezete, szerves részét képezik a parknak, ez azért is van, mert egyik épület sem emelkedik a lombkoronaszint fölé” – emelte ki.

„A Liget projekt esetében a megvalósult új épületek nem egyszerűen hűen tükrözték a látványterveket, hanem még azoknál is sokkal szebbek lettek. Ezt mutatja a Magyar Zene Háza sikere is: a ház a január végi nyitás óta már több mint 260 ezer látogatót vonzott. A Városliget rekonstrukciója során megújított parki elemeket, például a Nagyjátszóteret, sportpályákat, a futókört és a kutyás élményparkokat is milliós nagyságrendben látogatták már, így mára nem kérdés, hogy a Liget Budapest projektet, annak eredményeit elfogadták és szeretik az emberek” – jegyezte meg.

Baán László hangsúlyozta, hogy nem csak a Néprajzi Múzeum látványos formáját érdemes kiemelni. Az első pillanatoktól a múzeum szakembereinek a bevonásával zajlott ugyanis a pályázat kiírása, majd a tervezés is, így pontosan az intézmény igényeire szabott épület született.

A múzeum munkatársai pontosan el tudták mondani, milyen funkciók hiányoztak vagy nem voltak megfelelően kiszolgálva az előző épületükben, jól ismerték a közelmúltban külföldön épült néprajzi múzeumokat és azok tapasztalatait is be tudták építeni a városligeti épületbe – emlékeztetett, hozzátéve: a muzeológusok és a tervezők együttműködése a beruházás közben is folytatódott.

Csaknem háromszorosára nőtt a kiállítóterek összterülete az előző, Kossuth téri épülethez képest, így végre a rendkívül gazdag nemzetközi anyag is meg tud jelenni az állandó kiállításban is. A gyűjtemény nagy állandó kiállítása csak jövőre nyílik meg, de a Megérkeztünk című tárlat a gyűjtemény 100 válogatott főművét mutatja be több mint 1000 négyzetméteren, a látványos ZOOM tér pedig egyedi perspektívából, új összefüggéseket teremtve ismerteti meg a múzeum több száz tárgyát – mondta.

A fogadótér központi látványeleme a több mint négyezer tárgyat bemutató Kerámiatér, amely nem egyszerűen egy látványraktár, nagyon sokféle megközelítésben csoportosítja ezt az izgalmas anyagot – ismertette az épület látnivalóit a miniszteri biztos.

Mint hozzáfűzte, a múzeum otthont ad a Városliget Látogatóközpontjának, amely többek között az I. világháború előtti budapesti városmag akkori mintegy hatezer épületét mutatja be léptékarányosan és történeti hűséggel. A látványos városmakett mellett ott áll a Liget Budapest projekt eddig elkészült és tervezett fejlesztéseit bemutató makettje is, így a múlt, jelen és jövő szépen egybefonódik ebben a fogadótérben – emelte ki.

Az új épület kiállításai sem konvencionálisak, de ezen túlmenően egy 21. századi múzeumhoz méltó, modern közönségforgalmi tereknek, egy vetítőnek, könyvtárnak, előadó- és konferenciateremnek is helyet ad az új múzeumépület, és néprajzi szakmai szervezeteknek is otthont adnak itt. A nemzetközi szakmai központ szerepet erősíti az is, hogy a Néprajzi Múzeum már májusban otthont ad egy nemzetközi néprajzi konferenciának – számolt be Baán László.

„Ilyen színvonalú és komplexitású kulturális negyed, ami jelenleg formálódik a Városligetben, nincs még egy a világon, noha ehhez hiányzik még az Új Nemzeti Galéria felépítése. Ami itt kibontakozik, az Budapestet évtizedekre sokkal magasabbra helyezi az európai kulturális térképen” – fogalmazott.

A Néprajzi Múzeum körül már mintegy 10 ezer négyzetméter zöldterület is megújult, de a parkrekonstrukció is tovább folytatódik majd.

„A Liget zöldítésében persze a legnagyobb lépést a Kós Károly sétány forgalmának lezárása jelentené az ott naponta áthaladó 10-15 ezer autó elől, de ez fővárosi hatáskör. Ha a Liget olyannyira fontos volna a fővárosi vezetésnek, ahogy ezt mindig hangsúlyozza, ezt a döntést már holnap meghozhatná” – mondta Baán László.