Melocco Miklós a konzervatív, egészséges közösségekben látja a jövőt
Melocco Miklós nem fél attól, hogy ledöntik a szobrokat. A nyolcvanhat éves szobrász, aki élt a barna és a vörös diktatúrában is, a konzervatív, egészséges közösségekben látja a jövőt, ahol nem lehet megkérdőjelezni azt, hogy a család apából, anyából és gyerekből áll. A szobrász mégis optimista, hiszen szerinte van egy kormányunk, amely nem „tökkelütött gazemberekből” áll. A Zsámbékon élő művésszel a Nyugat alkonyáról, népszerűségről, hitről és reményről beszélgetett a Magyar Hírlap újságírója.– Ha körbenézünk most a világban, itt Európában vagy Amerikában, azt látjuk, hogy a konzervativizmus, a régi polgári értékek vesztésre állnak. Egy olyan kiváló szobrász, mint ön, mit érezhet akkor, amikor látja, hogy azok az emberek, akik korábban egy feltört szupermarketből szaladtak a lapostévével, most szobrokat döntenek?
– Minden ismétlődik csak, remélem, rövid idejű lesz ez a szakasz. Képrombolás is volt. Nem jó érzés, de én sosem éreztem jól magam ebben a világban. Amikor születtem, Hitler, Mussolini és Sztálin volt hatalmon. Utána Brezsnyevig enyhült csak a dolog. Magyarország Mátyás király alatt volt olyan erős, hogy csak a saját szempontjaira kellett figyelnie, és azokat érvényesíteni is tudta. És akkor az értelmiségi mit csinálhat? Van véleménye, de annyira nem tájékozott, hogy tudása is lenne. Úgy véli, hogy, de az gyenge dolog.
– De egy vezető értelmiségi véleményére azért szoktak adni az emberek. Az ön véleményére jobban odafigyelnek, mint a haveréra a kocsmában?
– Ez igaz, ennélfogva nehezebb is a dolgom. Mert többet számít, amit én mondok, mint az, hogy ezt képes vagyok felfogni. Az, hogy elszabadulnak nem vadonatúj, hanem nagyon friss dolgok, mielőtt még kikristályosodhattak volna. Ez a rengeteg agresszív kezdeményezés szerintem el fog múlni.
A teljes interjút IDE KATTINTVA a Magyar Hírlap honlapján olvashatják el.