Hirdetés

Egy idős fővárosi kardiológus (a Mephisto főszereplője, Klaus Maria Brandauer alakításában) nyugdíjazása után szülővárosába visszaköltözve háziorvosként kezd praktizálni. Régi szerelmével és iskolai barátjával találkozva előbb kellemes nosztalgiát érez, ám hamar rá kell ébrednie: a helyi légkört már régen megmérgezte a politika. Új rendezése apropóján ismét előkerült Szabó István ügynökmúltja, ami akár érthető is lehet, az azonban igazán méltatlan, hogy filmjén is csattant az ostor, és a Zárójelentés többnyire borzalmas kritikákat kapott. Tagadhatatlan, hogy a mozi nem mentes az olyan forgatókönyvi, dramaturgiai, vágási és operatőri bakiktól, amelyek kizökkentik a cselekményt, emellett sokszor didaktikus is, mindezt azonban felülírja a remekül megteremtett feszült és nyomasztó légkör, a kiváló színészi munka és a kisember tehetetlenségének, valamint annak erőteljes megfogalmazása: a naivitás, a remény és a rosszindulat sajátos elegye miként ágyaz meg a gátlástalan opportunizmusnak.