Mesés generáció

– Beszélgetésünk pillanatában Portugáliában tartózkodik. Munka vagy pihenés?

– Éppen az Espinhói Animációs­film-fesztiválon vagyok, most találkoztam Tomm Moore ír rendezővel. Több évtizedes munkakapcsolat köt össze bennünket, korábban az Oscar-díjra jelölt Kells titkában dolgoztunk együtt. A fesztiválok jó alkalmat teremtenek új megrendelések, új partnerek keresésére. Jelenleg is egy francia egész estés filmen dolgozunk, aminek a címét még nem árulhatom el, de az biztos, hogy kiváló minőséget képvisel majd.

– Ezek szerint hasonlót, mint amilyen a Toldi is. Ez a rajzfilmek világában megszokottnál is kiterjedtebb csapatmunkában készült. Kinek az ötlete volt valójában?

– Áder János volt köztársasági elnök ötlete volt, hogy az Arany János születése 200. évfordulójának eseményeit koordináló emlékbizottság teremtsen lehetőséget egy animációs sorozat elkészítésére. Erre a pályázatot az MTVA írta ki, mi valósíthattuk meg. Már a kezdetektől úgy terveztük, hogy egész estés film is készül belőle, amit végül a Nemzeti Film­intézet finanszírozott. Marcell a tavaly megjelent sorozat gyártásának befejezésekor forgatókönyvet készített a kiegészítő részekhez, amelyből megszülethetett a jelenlegi egész estés változat is.

– Hogyan bontakozik ki az ő stílusa az alkotásban?

– Több évtizedes kapcsolat kötött össze bennünket, nagyon örültem annak, hogy végül elfogadta a felkérést a rendezésre. Minden munkája széles körű műveltségét, szellemes képi ábrázolásait örökíti meg, nem volt ez másként a Toldi rajzfilmes adaptálásánál sem. Jankovics Marcell helyesen ábrázolta, hogy Toldi valójában egy tizenéves kamasz, akit az édesanyjához mély szeretet és ragaszkodás fűz. Elvágyódik otthonából, szeretne valamilyen hőstettet végrehajtani, amivel követheti édesapja vitézi múltját. Be akarja bizonyítani a királyi udvarban szolgáló György bátyjának, hogy ő is a vitézi életre termett. Jankovics zsenialitása, hogy Toldi kamasz megjelenése hogyan változik meg az érzelmei és a fizikai erőfeszítései hatására – aranyszínűvé, lobogóvá alakította a haját, testét pedig robusztussá. Arany János mint narrátor megjelenése a filmben szintén fantasztikus ötlet volt.

– Mire tanít minket a Toldi?

– Ahogyan a főhős, úgy bárki más is megvalósíthatja saját elképzeléseit kitartással és megfelelő ambíciókkal.

– Tehát a felnőtteknek is szól a mostani alkotás?

– Azért elsősorban a tizenéveseknek. Egyfelől Toldi életkora, másfelől a karriertörténete miatt. Ugyanakkor igaza van, a felnőtteknek is, hiszen azt üzeni: nem kell kétségbeesni, ha nehéz helyzetbe kerülünk. Keressünk megoldást minden problémánkra, vegyük kézbe a saját sorsunkat, még akkor is, ha egyedül vagyunk a küzdelemben. Emellett Arany János története rengeteg humort is tartalmaz, amelynek lényegét felnőtt fejjel érthetjük meg. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a családokkal megtöltött multiplex mozikban, a kisebb falvakban, városokban egyaránt nagy sikert aratott az alkotás, csak jó visszajelzéseket kaptunk.

– Nemrég töltötte be 82. életévét, ugyanakkor mintha a stílusa mit sem kopott volna. Hasonló szellemiséget visz tovább a Toldi, mint a Magyar népmesék, a 46 ország által megvásárolt Vízipók-csodapók, a Mesék Mátyás királyról vagy a Leo és Fred?

– Egyértelműen. Célom kezdettől az volt ezekkel az alkotásokkal, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyek a magyar történelmi hagyomány részei, legyenek azok népművészeti, képzőművészeti vagy irodalmi alkotások. Ezeket az animációs film eszközeivel adjuk át a fia­taloknak, akik reményeink szerint időt­állóan továbbörökítik majd őket a következő magyar és nemzetközi generáció­nak, és így tovább. A törekvés láthatóan sikeres, ugyanis 170 országban összesen több mint 150 millióan nézték meg a Magyar népmeséket magyar és angol nyelven. Kínában nemrégen szinkronizálták a filmeket, pár hete pedig felmerült az igény az arab nyelvű változatra.

– A siker nagyban köszönhető az ön által fél évszázada vezetett Kecskemétfilmnek, amely A Kells titka mellett még két Oscar-jelölt film, a Chico és Rita és A vörös teknős készítésében is közreműködött. Hogyan tudott idáig eljutni a stúdió elődje, a Pannónia megszűnése után?

– Valójában rá is kényszerültünk, hogy külföldi megrendeléseket is elvállaljunk, hiszen ezek kellettek a talpon maradáshoz. De tagadhatatlan, hogy hosszú út vezetett az önállósodásig és a nemzetközi sikerig. A rendszerváltozás hajnalán különváltunk a Pannóniától, majd 34 kollégámmal megvásároltuk az állami vagyonrész 63 százalékát, amellyel megalakult a Kecskemétfilm Kft. Nem sokkal ez után az állami kézben lévő Pannónia Filmstúdió csődbe ment. Munkatársaink zöme tulajdonos volt, így sokkal inkább sajátjuknak érezték az alkotásokat, és közös sikernek a külföldi érdeklődést, díjazást. Ez a tulajdonosi összetétel az idők folyamán megváltozott, a munkatársak nagy része nyugdíjba ment. A megmaradás talán annak is köszönhető, hogy míg az akkor már lejtmenetben lévő Pannónia papíralapon dolgozott, addig mi már digitális eszközökön.

– Fejlesztették azóta a piacukat?

– Abszolút. Ma már a filmek gyártásán és elsődleges értékesítésén túl másodlagos merchandising, azaz polcos termékeket, például a Magyar népmesék figuráival készített szuvenírkészletet is áruba bocsátunk. Ebből is származik némi bevétel, stúdiónkat ugyanis évente öt-hatezren látogatják, hogy megnézzék a régi produkciók elkészítésének menetét, a látogatók nagy része pedig több emléktárgyat is vásárol.

– Ezek szerint van még jövője magyar népmeséinknek?

– Optimista vagyok, igenis van jövője. Az embereknek ugyanis mindig kell egy hős, akivel azonosulni tudnak, és aki példát ad a mindennapi kihívásaikkal való megküzdésében. A kulcs az, hogy mindig korszerű, időtálló legyen a képi világ. Arany János művei mellett tizenhárom magyar irodalmi mű adaptációja készült el nálunk az idők folyamán, tervezzük a népmesesorozat folytatását is, ez a Magyar Televízióval együttműködve készül majd.