Mester és tanítványa

Tavaly év végi közös fellépésük után újabb nagyszabású koncerten lép együtt színpadra Bogányi Gergely és Boros Misi. A Virtuózok eddigi történetét felidéző gálaműsor első felében kettejük zongorajátéka áll a középpontban, majd az elmúlt négy évad győzteseit és legemlékezetesebb versenyzőit láthatja a közönség szeptember 7-én a Budapest Sportarénában.

Fotó: T. Szántó György

Miután Boros Misi 2014-ben megnyerte a Virtuózok klasszikus zenei televíziós tehetségkutató műsor aktuális évadát a kicsik korcsoportjában, lehetősége volt találkozni Bogányi Gergellyel, aki Szobon mesterkurzust tartott neki. Az akkor tizenegy éves fiú hamar megtalálta a közös hangot a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, később pedig egyre szorosabb szakmai és emberi kapcsolat alakult ki közöttük.

– Óriási ajándék számomra, hogy nem csupán a tanítóm lett, hanem barátokká váltunk, és bármiről beszélgethetek vele, ráadásul nagyon jól működünk együtt a munkában is – mondja Boros Misi. Utóbbinak a fiú szerint a legfőbb záloga, hogy zeneileg is egy hullámhosszon legyenek, tudjanak reagálni a másik játékára, hiszen ha négykezes darabot adnak elő, vagy két zongorán játszanak, akkor együtt kell megszólalnia a futamuknak. Misi a Virtuózok óta számtalan kiváló zongoristával játszott már, de még soha nem tapasztalta, hogy valakivel ennyire átélje a zenét, és ezért az ajándékért nagyon hálás a találkozásukat lehetővé tevő Peller Mariannak és a Virtuózoknak. A zenén túl szerinte az is közrejátszik ebben, hogy Bogányi Gergely és ő emberileg is összhangban vannak: sok időt töltöttek együtt nyáron, és nem csupán zenéltek, hanem hajóztak, járkáltak a városban, és beszélgettek – ilyenkor nyoma sem érződött a két generáció közti harmincéves szakadéknak.

Istenáldotta tehetség

– Mindez valószínűleg annak is köszönhető, hogy én a lelkemben megrekedtem tizenhat éves szinten – csatlakozik a beszélgetéshez Bogányi Gergely. Ő annak idején egyébként nagyon örült a mesteri feladatra szóló felkérésnek, már csak azért is, mert így közvetve meghálálhatta, továbbadhatta azt a sok útmutatást, irányítást, segítséget, amit fiatal korában a tanáraitól, mások mellett Baranyay Lászlótól vagy Rados Ferenctől kapott. A másik ok pedig az volt, hogy bár nagyon kevés lehetősége és ideje van az oktatásra, Misit olyan kvalitású tehetségnek tartja, akivel valódi öröm foglalkozni.

Hogy ez a fajta kicsillanó tálentum honnan ered egy adott emberben, azon Bogányi Gergely is elgondolkozik olykor. Neki ugyanis ,,könnyű dolga volt”, hiszen zenészcsaládból származik, így természetes volt számára, hogy zongorázik, nem is emlékszik olyan időszakra az életében, amikor nem ez állt volna a tevékenysége középpontjában. Sok későbbi világklasszis zenész azonban egyáltalán nem ilyen közegben nőtt fel, például Liszt Ferenc, aki érdekes módon éppen a nagy üstököshullás évében, 1811-ben született, és úgy vált halhatatlanná, hogy a családjában senki nem zongorázott. Hasonlóképpen megmagyarázhatatlan, istenáldotta tehetségnek tartja Boros Misit is.

A közös munka már négy éve zajlik közöttük, és mint a fiatalember meséli, ez idő alatt rengeteget tanult, úgy érzi, Bogányi Gergely a teljes zenei tudását igyekszik átadni neki.

– Rengeteg ötlete és meglátása van folyamatosan, akár barokk, romantikus vagy éppen kortárs darabról van szó, mindig tud újat mutatni. Konkrét példával élve, Schubert négykezeseit, Bach szvitjeit vagy Mozart szonátáit korábban más tempóban, más dinamikában játszottam, de Gergely megvilágította ezeknek a daraboknak a másik oldalát, és arra biztatott, hogy nem kell kapkodni, ezáltal sokkal jobban megteltek színekkel ezek a zeneművek – magyarázza a fiú. Mestere mindehhez annyit tesz hozzá, hogy egy darab olyan, mint egy katedrális, hierarchia szerint épül fel, nem lehet az ablak legalul, nem állhat a saját díszítésén: meghatározott statikája, sorrendje, minősége van. Ha mindezek letisztulnak, onnantól kezdve viszont hagyni kell, hogy a művész a szabad érzelemvilágával megtöltse, de fordítva nem működik: az emóciókra nem lehet ráhúzni egy épületet.

Büszke magyarság

Ezt a gondolatmenetet igyekszik a gyakorlatban is minél jobban megmutatni Misinek, igaz, kicsit más módszerrel, mint ahogyan annak idején ő kapta. Ma ugyanis Bogányi Gergely szerint kicsit gyorsabbnak kell lenni, közhelyes megállapítás, de igaz: felgyorsult a világ, mindenki rohan, így rövidebb idő áll rendelkezésre a felkészülésre, egyre fontosabbá válik a rendkívül célirányos és eredménymotivált oktatás. Már csak ezért sem hagyhatja, hogy tanítványai a levegőbe álmodozzanak, rendkívül katonásan és hasznosan szereti kihasználni az időt, kivéve természetesen, amikor egy zenemű kifejezetten megköveteli az ábrándozást.

Mindez szükséges ahhoz, hogy egy tehetséges gyerek később se adja fel a pályát. Boros Misi is hosszú távra tervez, szeretne felnőttként is sokat koncertezni, megőrizve a mostani örömét, lelkesedését, ami gyakorlás közben vagy a színpadon szinte minden percben eltölti. Nagyon bízik abban is, hogy nemcsak külföldön, de Magyarországon is számtalanszor hallhatja majd a közönség, illetve hogy még sok hasonló alkalom adódik, amikor mesterével közösen és ilyen változatos műsorral léphet fel.

– Magyarországnak van az egyik leggazdagabb zenei kultúrája a földön, ezért Liszt Ferenc mellett Bartók Bélát is szeretnék a jövőben egyre többet játszani világszerte, hogy a Virtuózok küldetését ezzel is minél jobban beteljesítsem. A televíziós műsor, nagyon fontos kezdeményezésként, ugyanis nem csupán a klasszikus zenét, hanem a magyar kultúra egészét terjeszti, ezzel a céllal pedig nagyon mélyen azonosulok. Büszke és boldog vagyok, hogy magyar lehetek.

Kemény munka

Misi szavait Bogányi Gergely azzal egészíti ki, hogy a fiúnak ehhez továbbra is nagyon keményen kell dolgoznia, mert a lehetőségek az elmúlt évtizedek alatt megváltoztak, a mai generációnak nehezebb tudás- és értékalapon érvényesülni, mint az ő nemzedékének. A karrier manapság sokszor különválik a tudástól, közepes vagy alacsony szintű zenészek is lehetnek sztárok. Stabil, élethosszig kitartó világhír azonban csak óriási szakmai felkészültség nyomán jöhet létre, ebből a szempontból szerinte Boros Misi már most az élvonalba tartozik, és nemzetközileg is oda fog kerülni.

Az arénás koncert jó gyakorlás ezen az úton, hiszen egy ilyen nagy eseménynél a felkészülési szakasz legalább annyira fontos, mint maga a hangverseny: a rengeteg gyakorlás nem csupán egy fellépésre, hanem az adott művész egész életére kihat. Ezen az esten mások mellett Bach, Mozart és Csajkovszkij műveit adják majd elő, felcsendül Liszt Ferenc–Paganini La Campanellája is, a műsor második felében pedig a Virtuózok különböző korosztályai együtt lépnek fel egy változatos gálaműsor keretében. Miként a televíziós műsornak, úgy a koncertnek is célja, hogy megfelelő tolmácsolással és értelmezéssel a nagyközönség számára átadják a komolyzene szeretetét. A műsorválasztás és a koncepció megalkotása mellett a produkción rengeteget emel majd, hogy a Virtuózok stábja egy nagyon ízléses és látványos fényanimációt készített mindehhez, amely nem helyettesíti a lényeget, de segíti átütni és betölteni a hatalmas teret. A Bogányi–Boros-páros mellett a különleges esten színpadra áll majd Kocsis Krisztián, a kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Kocsis Zoltán fia, aki családjával édesapja két zongoráját is felajánlotta a koncertre, a Virtuózok idei nyertesei, Beke Márk, Balázs-Piri Soma, és Ninh Duc Hoang Long, és a korábbi évadok felfedezettjei.